Categories
Mikeás

Mikeás 7

Panasz a nép romlottsága miatt

1 Jaj nekem, mert úgy jártam,

mint mikor valaki

gyümölcsöt akar szedni,

szőlőt akar szüretelni,

de nincs ehető fürt,

sem korai füge, amire vágyódott.

2 Kivesztek az országból a hívek,

nincs becsületes ember.

Alattomban mindnyájan vért ontanak,

hálóval vadásznak egymásra.

3 Jól használják kezüket a rosszra:

a vezető ember követelőzik,

a bíró fizetségre vár,

a főrangú ember kimondja, mit kíván,

és csak csűrik-csavarják az ügyeket.

4 Aki a legjobb köztük,

olyan, mint a tüskebokor,

a legbecsületesebb is

olyan, mint a tövisbokor.

De eljön még számodra az ítélet napja,

amelyet őrállóid láttak.

Akkor lesz majd zűrzavar!

5 Ne higgyetek a barátnak,

ne bízzatok a jó ismerősben,

még asszonyod előtt is,

akit magadhoz ölelsz,

vigyázz, hogy mit mondasz!

6 Mert a fiú gyalázatosan bánik apjával,

a lány anyja ellen támad,

a meny az anyósa ellen,

az embernek saját háza népe is az ellensége.

Reménység a nyomorúság idején

7 De én azUrat várom,

szabadító Istenemben reménykedem:

meg is fog hallgatni Istenem!

8 Ne örülj bajomnak, ellenségem,

mert ha elestem is, fölkelek,

ha sötétségben lakom is,

azÚraz én világosságom.

9 Viselnem kell azÚrharagját,

mert vétkeztem ellene.

De majd ő intézi peremet,

és igazságot szolgáltat nekem.

Kivisz a világosságra,

és gyönyörködöm igazságában.

10 Látja majd ezt ellenségem,

és szégyen borítja el,

bár most ezt kérdezi tőlem:

Hol van azÚr, a te Istened?

Saját szememmel látom majd,

hogy összetapossák, akár az utca sarát!

11 Eljön a nap, amikor felépítik falaidat,

azon a napon szélesre tágul a határ.

12 Azon a napon jönnek majd hozzád

Asszíriából és Egyiptom városaiból,

Egyiptomból és az Eufrátesz mellől,

a tengereken át, a hegyeken át,

13 bár puszta volt az ország lakói miatt,

tetteik gyümölcseképpen.

14 Pásztorold botoddal népedet,

tulajdon nyájadat,

amely elhagyatva élt az erdőben,

termékeny földön!

Hadd legeljenek Básánban és Gileádban,

mint a régi időkben!

15 Csodás dolgokat mutatok neked,

mint amikor kijöttél Egyiptomból.

16 Látják majd ezt a népek,

és szégyenkeznek,

elvesztik minden erejüket,

kezüket szájukra teszik,

füleik megsüketülnek,

17 port nyalnak, mint a kígyó,

mint a föld férgei,

reszketve jönnek elő rejtekhelyükről,

rettegve folyamodnak

Istenünkhöz, azÚrhoz,

és félnek majd tőled is.

18 Van-e olyan Isten, mint te,

aki megbocsátja a bűnt,

és elengedi népe maradékának büntetését?

Nem tartja meg haragját örökké,

mert abban telik kedve,

hogy kegyelmet ad.

19 Újra irgalmas lesz hozzánk,

eltapossa bűneinket,

minden vétkünket

a tenger mélyére dobja!

20 Hűségesen bánsz Jákóbbal,

kegyelmesen Ábrahámmal,

ahogyan megesküdtél őseinknek

a régi időkben.

Categories
Náhum

Náhum 1

Jó az Úr, de a bűnöst megbünteti

1 Fenyegető jövendölés Ninivéről. Az elkósi Náhum látomásának könyve.

2 Indulatos és bosszúálló Isten azÚr,

bosszúálló azÚrés haragvó.

Bosszút áll ellenfelein azÚr,

és haragtartó ellenségeivel szemben.

3 Türelmes azÚr, de nagy a hatalma;

senkit sem hagy azÚrbüntetés nélkül.

Förgeteg és forgószél

kíséri az útján,

felhő a lépteinek pora.

4 Megdorgálja a tengert és kiszárítja,

a folyamokat mind kiapasztja.

Elhervad a Básán és a Karmel,

a Libánon virágai is elhervadnak.

5 Megrendülnek előtte a hegyek,

és a halmok megremegnek.

Tekintetétől megindul a föld,

a földkerekség és minden lakója.

6 Ha megharagszik, ki állhat meg előtte,

izzó haragjának ki állhat ellene?

Lángoló haragja árad, mint a tűz,

még a sziklák is szétporladnak tőle.

7 Jó azÚr!

Oltalom a nyomorúság idején,

gondja van arra, aki hozzá menekül.

8 De elsöprő áradattal

vet véget ellenfeleinek,

ellenségeit sötétség üldözi.

9 Mit terveztek ti azÚrellen?

Ha ő véget vet valaminek,

nem lesz szükség még egy csapásra!

10 Összefonódhatnak, mint a tüskebokor ágai,

lehetnek üdék és nedvesek,

akkor is megégnek,

mint a teljesen kiszáradt tarló.

11 Belőled indultak útnak,

akik gonoszat terveztek azÚrellen,

pusztító szándékkal.

Izráel szabadulása, Ninive pusztulása

12 Így szól azÚr:

Ha erejük teljében

és oly sokan vannak is,

levágják őket, és elmúlnak.

Megaláztalak ugyan,

de többé nem alázlak meg.

13 Most összetöröm a rád nehezedő igát,

és köteleidet leszaggatom.

14 Rólad, Ninive, ezt parancsolta azÚr:

Neved nem marad fenn többé,

isteneid házából kiirtom

a faragott és öntött bálványokat,

megásom sírodat, mert átkozott vagy!

Categories
Náhum

Náhum 2

1 Jön már a hegyeken

az örömhírhozó,

aki békességet hirdet!

Ünnepeld, Júda, ünnepeidet,

teljesítsd fogadalmaidat,

mert nem gázol át rajtad

többé a pusztító,

teljesen megsemmisült!

2 Ostromló vonul ellened, Ninive!

Őrizd az erődöt, figyeld az utat,

öltözz fegyverbe,

szedd össze minden erődet!

3 Visszaadja azÚrJákób méltóságát,

Izráel méltóságát,

bár rablók rabolták ki őket,

levagdalták ágaikat.

Ninive feldúlása

4 A vitézek pajzsa vörös,

a katonák ruhája bíborszínű.

Harci kocsijaik acélosan csillognak,

amikor harcra készülnek,

és fenyegetve rázzák a lándzsát.

5 Harci kocsik robognak az utcákon,

fel-alá száguldoznak a tereken,

ragyognak, mint a fáklyák,

cikáznak, mint a villámok.

6 Felriadnak a parancsnokok,

hanyatt-homlok rohannak,

sietnek a várfalakra,

de már áll az ostrom.

7 A folyam felőli kapuk föltárultak,

a palota rémületbe esik.

8 A királynőt fogolyként hurcolják el,

szolgálólányai keseregnek,

mint a nyögő galambok,

és mellüket verik.

9 Olyan lett Ninive, mint egy víztároló,

amelynek elfolyt a vize.

Álljatok meg, álljatok meg! – kiáltják,

de senki sem fordul vissza.

10 Raboljatok ezüstöt,

raboljatok aranyat!

Határtalan sok a kincs,

tömegével van mindenféle drága holmi!

11 Dúlás, pusztulás, felfordulás!

Megdermed a szív,

reszketnek a térdek,

meggörnyed minden derék,

minden arc elsápad.

12 Hová lett az oroszlánok tanyája,

az oroszlánkölykök barlangja,

ahová hazajárt nőstényéhez a hím oroszlán,

ahol a kölykeivel lakott,

és senki sem merte fölriasztani?!

13 Az oroszlán bőven szerzett

zsákmányt kölykeinek,

és öldökölt nőstényeinek,

megtöltötte barlangjait zsákmánnyal,

tanyáit pedig prédával.

14 De én most rád támadok

– így szól a SeregekUra –,

és porrá égetem harci kocsijaidat!

Oroszlánkölykeidet

fegyver emészti meg,

véget vetek zsákmányszerzésednek a földön,

és nem hallatszik többé

követeid szava.

Categories
Náhum

Náhum 3

Ninive összeomlása

1 Jaj a vérontó városnak!

Az egész csupa hazugság,

rablással van tele,

nincs vége a zsákmányszerzésnek.

2 Csattog az ostor,

dübörög a kerék,

lovak dobognak,

harci kocsik robognak,

3 lovak ágaskodnak,

kardok ragyognak,

dárdák villognak,

tömérdek a halálra sebzett,

rengeteg a hulla,

számtalan a holttest,

lépni se lehet a hulláktól.

4 Mert rengeteget paráználkodott

ez a parázna nő,

a szépséges és bűbájos asszony,

aki népeket ejtett rabul paráznaságával,

és nemzetségeket bűbájával.

5 Én most rád támadok

– így szól a SeregekUra –,

ruhádat az arcodra borítom,

megmutatom meztelenségedet a népeknek,

gyalázatodat az országoknak!

6 Szemetet szórok rád,

megszégyenítelek,

és pellengérre állítalak.

7 Aki csak lát, menekül előled,

és ezt mondja:

Elpusztult Ninive! Ki sajnálja?

Hol találnék olyanokat,

akik részvéttel vannak iránta?

8 Jobb vagy-e Nó-Ámónnál,

mely a Nílus ágai között fekszik?

Víz veszi körül, ereje a tenger,

tenger a várfala.

9 Etiópia és Egyiptom

végtelenül erőssé tette,

Pút és Líbia őt segítette.

10 Mégis számkivetésbe,

fogságba kellett mennie.

Csecsemőit is falhoz verték

az utcasarkokon.

Előkelőire sorsot vetettek,

főrangú embereit

mind bilincsbe verték.

11 Te is lerészegedsz majd,

elveszted eszedet,

te is keresed majd a menedéket

az ellenség elől!

12 Minden erődöd olyan,

mint a fügefa korai gyümölcse:

aki enni akar, csak megrázza,

és a füge a szájába hull.

13 Harcosaid olyanok,

mint az asszonyok.

Országod kapui

az ellenség előtt

tárva-nyitva állnak,

tűz pusztítja el a kapuzárakat.

14 Gyűjts vizet az ostrom idejére,

erősítsd meg falaidat!

Dagaszd a sarat, taposd az agyagot,

készítsd a téglát!

15 Mindjárt megemészt téged a tűz,

kiirt a fegyver, megesz, mint a sáska,

ha annyian vagytok is, mint a sáskák,

annyian is, mint a szöcskék!

16 Hiába vannak többen kalmáraid,

mint égen a csillag:

„Megvedlik a sáska, és elrepül!”

17 Tisztviselőd annyi van, mint a sáska,

írnokod, mint a sáskaraj,

hideg időben a falakon tanyáznak,

de ha kisüt a nap, odébb állnak:

senki sem tudja, hova lettek.

18 Alszanak már pásztoraid,

Asszíria királya!

Nyugosznak előkelőid.

Elszéledt néped a hegyeken,

nincs, aki összegyűjtse.

19 Nincs enyhülés bajodra,

sebed gyógyíthatatlan.

Akik híredet hallják,

mind tapsolnak,

mert van-e, akin nem gázolt át

örökös gonoszságod?!

Categories
Habakuk

Habakuk 1

Habakuk panasza, Isten válasza

1 Fenyegető jövendölés. Habakuk próféta látomása.

2 Meddig kell még kiáltanom,Uram,

miért nem hallgatsz meg?

Kiáltok hozzád az erőszak miatt,

de nem segítesz!

3 Miért kell látnom a romlottságot

és néznem a nyomorúságot?

Erőszak és önkény van szemem előtt.

Folyik a per, és viszály támad.

4 Azért nem érvényesül a törvény,

nem hoznak soha igaz ítéletet,

mert a bűnös kijátssza az igazat:

ezért hoznak igazságtalan ítéletet.

5 Nézzétek a népeket és lássátok,

ámulva csodálkozzatok,

mert olyan dolgot viszek véghez napjaitokban,

amit nem is hinnétek, ha elbeszélnék!

6 Mert most útnak indítom a káldeusokat,

ezt a kegyetlen és szilaj népet.

Bejárja a széles földet,

birtokba veszi

mások hajlékait.

7 Rettenetes, félelmetes ez a nép,

önmaga szabja meg

törvényét és méltóságát.

8 Lovai gyorsabbak a párducoknál,

és vadabbak a pusztai farkasoknál,

vágtatnak lovasai.

Noha messziről jönnek lovasai,

repülnek, mint a zsákmányra lecsapó sasok.

9 Erőszakos szándékkal érkeznek mindnyájan,

arcuk csak előre néz,

annyi foglyot ejtenek, mint a föveny.

10 Csúfot űz a királyokból,

kineveti a hatalmasokat.

Nevet az erődítményeken,

sáncot emel a földből,

és elfoglalja őket.

11 Azután mást gondol,

és továbbmegy.

Vétkes ő, mert a saját erejét isteníti.

12 Uram, ősidőktől fogva te vagy

az én szent Istenem!

Nem fogunk meghalni!

Uram, te az ítélet

eszközévé tetted őt!

Kősziklám, te arra szántad,

hogy büntessen!

13 Szemed tiszta, nem nézheti a rosszat,

nem tudod elnézni az elnyomást.

Miért nézed hát el a hűtlenséget,

miért hallgatsz, amikor a bűnös

tönkreteszi a nála igazabbat?

14 Olyanná tetted az embert,

mint a tenger halait,

mint a férget, amelynek nincsen gazdája.

15 Mindenkit kifog horoggal,

hálójába terel,

és kerítőhálójába gyűjt;

azután örül és vigad.

16 Ezért áldoz hálójának,

és tömjénez kerítőhálójának,

mert velük szerez gazdag jövedelmet

és bőséges élelmet.

17 Hát örökké

kivetheti hálóját, és gyilkolhatja

a népeket kíméletlenül?!

Categories
Habakuk

Habakuk 2

Az igaz ember hitből él

1 Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára,

figyelek, várva, hogy mit szól hozzám

és mit felel panaszomra.

2 Válaszolt is nekem azÚr, és ezt mondta:

Írd le ezt a kijelentést, vésd táblákra,

hogy könnyen el lehessen olvasni!

3 Eldöntött dolog már,

amiről kijelentést kaptál,

hamarosan célhoz ér,

és nem okoz csalódást.

Ha késik is, várd türelemmel,

mert biztosan bekövetkezik,

nem marad el.

4 Az elbizakodott ember

nem őszinte lelkű,

de az igaz ember a hite által él.

Jaj a kizsákmányolóknak!

5 Bizony, csalóka a bor!

Nagyhangúvá lesz a férfi,

nem nyughatik.

Szélesre tátja torkát, mint a sír,

telhetetlen, mint a halál,

magához ragad minden nemzetet,

magához gyűjt minden népet.

6 De majd mindezek

példázatot költenek,

és ilyen jelképes hasonlatokat

mondanak róla:

Jaj annak, aki rakásra gyűjti,

ami nem az övé – de meddig? –,

és másoktól elvett javakkal gazdagodik!

7 De rád támadnak hirtelen,

akik marcangolnak,

fölébrednek, akiktől reszketsz,

és zsákmányul esel nekik.

8 Mivel te sok népet kizsákmányoltál,

te is zsákmányul esel a többi népnek;

azért, mert emberek vérét ontottad,

és erőszakosan bántál országokkal,

városokkal és a bennük lakókkal.

9 Jaj annak, aki a házába

tisztességtelen hasznot gyűjt,

aki fészkét magasba rakja,

hogy megmenekülhessen

a fenyegető veszedelemtől!

10 Házad gyalázatára vált,

amit kiterveltél.

Önmagad ellen vétkeztél,

amikor sok népet tönkretettél,

11 mert a kő is igazságért kiált a falból,

és a tetőgerenda válaszol neki.

12 Jaj annak, aki vérontással épít várost,

és aki álnoksággal emel várat!

13 Hiszen a SeregekUra így határozott:

Amiért a népek fáradoznak,

azt tűz pusztítja el,

amiért a nemzetek fáradoznak,

az semmivé válik.

14 De a föld tele lesz

azÚrdicsőségének ismeretével,

ahogyan a tengert víz borítja.

15 Jaj annak, aki leitatja embertársát,

mérget kever italába, és lerészegíti,

hogy lássa gyalázatát!

16 Szégyen fog eltölteni dicsőség helyett.

Neked is innod kell,

és támolyogni fogsz,

amikor azÚrjobbja

átnyújtja neked a poharat,

és szégyen borítja dicsőségedet.

17 A Libánon elleni erőszak

visszahullik rád;

a vadállatok kipusztítása miatt

majd te is rettegni fogsz.

Hiszen te emberek vérét ontottad,

és erőszakosan bántál országokkal,

városokkal és a bennük lakókkal.

18 Mit használ a bálványszobor?

– hiszen csak szobrász formálta!

Mit ér az istenszobor?

– hamis útmutatást ad!

Bár bízott benne, aki megformálta,

csak néma bálványt készített.

19 Jaj annak, aki a fának mondja: Ébredj!

– és a néma kőnek: Kelj föl!

Adhat ez útmutatást?

Arannyal, ezüsttel van ugyan borítva,

de semmilyen lélek nincs benne!

20 AzÚrazonban ott van

szent templomában:

csendesedjék el előtte az egész föld!

Categories
Habakuk

Habakuk 3

Isten eljön ítéletre

1 Habakuk próféta imádsága. A panaszénekek dallamára.

2 Uram, hallottam, amit hirdettél,

félelem fog el attól, amit teszel,Uram.

A közeli években valósítsd meg,

a közeli években tedd ismertté!

De haragodban is

gondolj az irgalomra!

3 Témán felől jön az Isten,

Párán hegyéről a Szent. (Szela.)

Fensége beborítja az eget,

dicsősége betölti a földet.

4 Ragyogása olyan, mint a napfény,

sugarak támadnak kezéből:

abban rejlik az ereje.

5 Előtte dögvész jár,

lába nyomán láz támad.

6 Megáll, és megrendíti a földet,

szétnéz, és megriasztja a népeket.

Szétporladnak az ősi hegyek,

lesüllyednek az ősrégi halmok;

ősrégi ösvényeken jár.

7 Látom, amint omladoznak

Kúsán sátrai,

reszketnek Midján földjének sátorlapjai.

8 A folyamok ellen

lobbantál haragra,Uram?

A folyamokra haragszol,

vagy a tengerre vagy dühös?

Azért jössz vágtató lovakkal,

győzelmet hozó harci kocsikkal?

9 Íjad harcra kész,

tegzed nyilakkal tele. (Szela.)

Folyóknak hasítasz medret a földbe.

10 Ha meglátnak téged a hegyek,

remegni kezdenek,

mindent elborít az áradat,

morajlik a mélység vize,

magasra emelkednek partjai.

11 A nap és a hold lakóhelyén marad,

amikor nyilaid villogva cikáznak,

és dárdád ragyogva villámlik.

12 Felindulásodban taposod a földet,

haragodban csépeled a népeket.

13 Kivonulsz néped szabadítására,

fölkented szabadítására.

Szétzúzod a bűnös házának tetejét,

föltárod alapját, egészen a szikláig. (Szela.)

14 Nyilaiddal átlőtted

harcosainak vezérét,

pedig már rám törtek,

hogy megfutamítsanak;

ujjongtak, hogy fölfalhatják

rejtekhelyén a szegényt.

15 Átgázoltál lovaiddal a tengeren,

a nagy vizek habjain.

16 Hallottam, és reszketett a szívem,

hangjától megremegtek ajkaim;

fájdalom járja át csontjaimat,

reszkető léptekkel járok.

Bárcsak nyugtom lenne

a nyomorúság napján,

amely eljön a bennünket fosztogató népre!

17 Mert a fügefák nem fognak virágozni,

a szőlőtőkéken nem lesz gyümölcs.

Hiányozni fog az olajfák termése,

a kertek sem teremnek ennivalót.

Kivész a juh az akolból,

és nem lesz marha az istállókban.

18 De én vigadozni fogok azÚrelőtt,

víg örömre indít szabadító Istenem.

19 AzÚr, az én Uram ad nekem erőt;

olyanná teszi lábamat,

mint a szarvasokét,

és magaslatokon enged járni engem.

A karmesternek: húros hangszerre.

Categories
Zofóniás

Zofóniás 1

A harag napja

1 AzÚrigéje szólt Zofóniáshoz, Kúsí fiához, aki Gedaljá fia, aki Amarjá fia, aki Hizkijjá fia volt, Jósiásnak, Ámón fiának, Júda királyának az idejében.

2 Elsöprök, mindent elsöprök

a föld színéről! – így szól azÚr.

3 Elsöprök embert és állatot,

elsöpröm az ég madarait

és a tenger halait,

mindent, ami bűnre csábít,

a bűnösökkel együtt,

kiirtom az embert a föld színéről!

– így szól azÚr.

4 Kinyújtom kezemet Júda

és Jeruzsálem minden lakója ellen.

Kiirtom erről a helyről Baalt,

hogy nyoma se maradjon,

tisztelőinek és papjainak

még a neve is feledésbe megy.

5 Kiirtom azokat, akik

leborulnak a háztetőkön

az ég serege előtt,

azokat is, akik leborulnak azÚrelőtt,

és esküsznek rá,

de esküsznek Molokra is;

6 és azokat is, akik elfordultak azÚrtól,

nem keresik azUrat,

és nem törődnek vele.

7 Csend legyen az én Uram, azÚrelőtt!

Mert közel van azÚrnapja,

amikor áldozati lakomát rendez azÚr,

és megszenteli azokat,

akiket meghívott.

8 AzÚráldozatának napján ez történik:

megbüntetem a főurakat, a király fiait

és mindazokat, akik

idegen ruhába öltözködnek.

9 Azon a napon

megbüntetem mindazokat,

akik átugrálnak a küszöbön,

akik megtöltik uralkodójuk palotáját

erőszakkal és csalással.

10 Azon a napon – így szól azÚr–

kiáltás hangzik a Hal-kapu felől,

jajgatás az Újvárosból,

nagy robaj a halmokról.

11 Jajgassatok, akik a völgyben laktok,

mert mindenestül elpusztul a kalmárok népe,

kiirtják azokat, akik

ezüstöt méricskélnek.

12 Akkor majd lámpással

kutatom át Jeruzsálemet,

és megbüntetem azokat,

akik csak heverésznek,

mint seprején a bor,

és ezt gondolják magukban:

Nem tesz azÚrsem jót, sem rosszat!

13 Gazdagságuk prédára jut,

házaik pedig elpusztulnak.

Ha építenek is házakat,

nem laknak bennük,

ha telepítenek is szőlőket,

nem isszák azok borát.

14 Közel van azÚrnagy napja,

közel van, nagyon hamar eljön.

Keserves hang hallatszik

azÚrnapján,

kiáltozik akkor még a hős is!

15 Harag napja lesz az a nap,

nyomorúság és ínség napja,

pusztítás és pusztulás napja,

sötétség és ború napja,

felhő és homály napja,

16 kürtszó és riadó napja

a megerősített városok

és a büszke bástyák ellen!

17 Rémületbe ejtem az embereket,

botorkálnak, mint a vakok,

mert vétkeztek azÚrellen.

Kiömlik a vérük, mintha por lenne,

és a belük, mint a szemét.

18 Sem ezüstjük, sem aranyuk

nem mentheti meg őket

azÚrharagjának napján,

amikor felindulásának tüzében

elpusztítja az egész földet.

Bizony, egyszer csak véget vet

a föld összes lakójának!

Categories
Zofóniás

Zofóniás 2

Felhívás megtérésre

1 Térj magadhoz, szállj magadba,

te, szemérmetlen nép,

2 mielőtt bekövetkezik az ítélet,

mielőtt rátok tör

azÚrizzó haragja,

mielőtt rátok tör

azÚrharagjának napja!

Mert oly gyorsan jön az a nap,

ahogyan a pelyva száll!

3 Keressétek azUrat mind,

akik alázatosan éltek a földön,

és teljesítitek a törvényeit!

Törekedjetek az igazságra,

törekedjetek az alázatra,

talán oltalmat találtok

azÚrharagjának napján!

4 Bizony, elhagyatott lesz Gáza,

Askelón pedig pusztaság!

Az asdódiakat fényes nappal hajtják el,

az ekróniaknak írmagjuk sem marad.

5 Jaj a tengerpart lakóinak,

a Krétából származó népnek!

Így szól rólatok azÚrigéje:

Kánaán, filiszteusok földje,

elpusztítalak, lakatlan leszel!

6 Pásztorok legeltető helye

és juhok karámja lesz a tengerpart.

7 Ez a vidék Júda házának

maradékáé lesz,

ők legeltetnek majd rajta,

és Askelón házaiban

heverésznek esténként,

mert gondot visel róluk

Istenük, azÚr,

és jóra fordítja sorsukat.

8 Hallottam Móáb gyalázkodását

és Ammón fiainak káromló szavait,

amelyekkel gyalázták népemet,

és területének rovására terjeszkedtek.

9 Ezért életemre mondom

– így szól a SeregekUra,

Izráel Istene –,

hogy úgy jár Móáb, mint Sodoma,

Ammón fiai pedig, mint Gomora.

Csalános terület lesz,

sós gödör és pusztaság örökre.

Kifosztja őket népem maradéka,

és birtokukat elfoglalja megmaradt népem.

10 Így járnak gőgjük miatt,

mert gyalázkodtak, és terjeszkedtek

a SeregekUra népének rovására.

11 Félelmetes dolgokat tesz majd

velük azÚr,

semmivé teszi a föld minden istenét.

Akkor majd előtte borulnak le

mindenütt az emberek,

még a szigeteken lakó népek is.

12 Titeket is, etiópok,

azÚrkardja sebez halálra!

13 Kinyújtja kezét észak felé,

és elpusztítja Asszíriát.

Ninivét pusztasággá teszi,

kiszikkadt pusztává.

14 Csordákban lepi majd el

mindenféle állat.

Pelikán és bagoly is

tanyázik az oszlopokon,

hangosan rikoltoz az ablakokban.

Omladék borítja a küszöböket,

leválik a cédrusburkolat.

15 Ez lesz a vigadozó városból,

amely biztonságban élt,

és ezt gondolta magában:

Nincs több olyan, mint én!

Milyen pusztává lesz:

vadak tanyájává!

Aki csak arra jár, fölszisszen,

és kezével legyint.

Categories
Zofóniás

Zofóniás 3

Ítélethirdetés Jeruzsálem ellen

1 Jaj a lázadozó, beszennyezett

és erőszakos városnak!

2 Nem hallgatott a szóra,

nem fogadta meg az intést,

nem bízott azÚrban,

nem járult Istene elé.

3 Olyanok benne a vezérek,

mint az ordító oroszlánok,

a bírák, mint a pusztai farkasok:

egy csontot sem hagynak meg reggelre.

4 Prófétái hitványak, csalók.

Papjai szentségtörők,

önkényesen magyarázzák a törvényt.

5 De igazságos közöttük azÚr,

ő nem követ el álnokságot,

ítéletét minden reggel

napfényre hozza, nem halasztja el.

De az álnok ember

nem tud szégyenkezni!

6 Népeket irtottam ki,

elpusztultak bástyáik,

utcáikat feldúltam,

senki sem jár rajtuk.

Romba dőltek városaik,

elnéptelenedtek, lakatlanok.

7 Azt gondoltam, hogy félni fog engem,

és megfogadja az intést,

akkor nem pusztul el lakóhelye,

úgy, ahogyan meg akartam büntetni.

De ők egyre gonoszabb

tetteket követtek el.

8 Azért várjatok rám

– így szól azÚr–,

arra a napra, amikor

mint vádló előlépek!

Mert úgy döntöttem,

hogy összegyűjtöm a népeket,

egybegyűjtöm az országokat,

és kiöntöm rájuk bosszús haragomat,

haragom egész hevét.

Bizony, felindulásomnak tüze

pusztítja majd az egész földet!

Isten ígérete

9 Akkor majd megtisztítom

a népek ajkát,

mindnyájan azÚrnevét

hívják segítségül,

és őt tisztelik egy akarattal.

10 Etiópia folyamain túlról

nekem hoznak áldozatot imádóim: szétszóródott népem.

11 Azon a napon

nem kell szégyenkezned tetteid miatt,

melyekkel vétkeztél ellenem.

Akkor eltávolítom körödből

a gőgösen vigadozókat,

nem fogsz többé kevélykedni

szent hegyemen.

12 De meghagyom közöttetek maradékul

a szegény és nincstelen népet,

amely azÚrnevében keres oltalmat.

13 Izráel maradéka

nem cselekszik hamisan,

nem beszél hazugságot,

és nem lesz csalárd nyelv a szájában.

Olyan lesz, mint egy nyáj,

amelyet nem háborgat senki,

legelésznek és heverésznek.

14 Ujjongj, Sion leánya!

Kiálts örömödben, Izráel!

Örvendezz, vigadj teljes szívből,

Jeruzsálem leánya!

15 Eltörli azÚraz ítéletedet,

eltávolítja ellenségedet.

Veled van azÚr, Izráel Királya:

nem kell többé veszedelemtől tartanod.

16 Azon a napon

így biztatják majd Jeruzsálemet:

Ne félj, Sion, ne csüggedj el!

17 Veled van Istened, azÚr,

ő erős, és megsegít.

Repesve örül neked,

megújít szeretetével,

ujjongva örül neked.

18 Összegyűjtöm azokat,

akik szomorkodnak,

mert nem ünnepelhetnek,

bár közületek valók,

és gyalázatot kell elszenvedniük.

19 Elbánok majd elnyomóiddal

abban az időben.

A sántákat megsegítem,

és a szétszóródottakat összegyűjtöm,

dicsővé és hírnevessé teszem őket

az egész földön, ahol gyalázták őket.

20 Abban az időben,

amikor összegyűjtelek,

haza is hozlak benneteket.

Bizony, hírnevessé és dicsővé

teszlek benneteket

a föld minden népe között.

Meglátjátok majd,

hogy jóra fordítom sorsotokat!

– mondja azÚr.