Revised Hungarian Bible (RÚF)

Jövendölések idegen népek ellen

1 AzÚrigéje, amely Jeremiás prófétához szólt a népekről:

Az egyiptomiak veresége Karkemisnél

2 Egyiptomról; Nékó fáraónak, Egyiptom királyának a hadseregéről, melyet megvert Nebukadneccar, Babilónia királya az Eufrátesz folyó mellett Karkemisnél Jójákímnak, Jósiás fiának, Júda királyának a negyedik esztendejében:

3 Készítsétek a pajzsot és a vértet:

induljatok a harcba!

4 Nyergeljétek a lovakat,

üljetek föl, lovasok!

Álljatok sorba sisakban,

fenjétek a lándzsákat,

öltsetek páncélt!

5 De mit látok?

Megrettennek, meghátrálnak,

vitézeiket leverik,

hanyatt-homlok menekülnek,

vissza se néznek!

Iszonyat mindenütt

– így szól azÚr.

6 Nem futhat el a gyors,

a vitéz sem menekülhet meg.

Megbotlanak és elesnek

északon az Eufrátesz folyó mellett.

7 Ki az, aki árad, mint a Nílus,

vizei zúgnak, mint a folyamok?

8 Egyiptom árad, mint a Nílus,

vizei zúgnak, mint a folyamok.

Ezt mondta: Elárasztom,

elborítom a földet,

városokat pusztítok el

lakosaikkal együtt!

9 Vágtassatok, lovak,

robogjatok, harci kocsik,

vonuljanak ki a vitézek,

pajzzsal fölszerelt etiópok és pútiak

és íjjal fölszerelt lúdiak!

10 De az a nap az Úré,

a SeregekUráé;

bosszúállás napja,

bosszút áll ellenségein.

Pusztít a fegyver, amíg csak bírja,

csurog róla a vér.

Az Úrnak, a SeregekUrának

véresáldozata ez

észak földjén, az Eufrátesz folyónál.

11 Menj Gileádba, és vegyél balzsamot,

Egyiptom szűz leánya!

Hiába a sok orvosság,

számodra nincsen gyógyulás!

12 Hallják gyalázatodat a népek,

jajgatásod betölti a földet,

mert egyik vitéz a másikba botlik,

és elesnek együtt mindketten.

Jövendölés Egyiptom elfoglalásáról

13 Ezt az igét jelentette ki azÚrJeremiás prófétának arról, hogy eljön Nebukadneccar, Babilónia királya, és megveri Egyiptomot:

14 Mondjátok el Egyiptomban,

hirdessétek Migdólban,

hirdessétek Nófban és Tahpanhészban!

Ezt mondjátok: Állj elő, légy erős,

mert fegyver pusztít körülötted!

15 Miért menekül Ápisz,

a te hatalmas istened?

Nem tudott ellenállni,

mert elkergette azÚr!

16 Sokan megtántorodtak,

egymásra hullottak.

Akkor ezt mondták: Jöjjetek,

térjünk vissza népünkhöz,

szülőföldünkre a gyilkos fegyver elől!

17 A fáraót, Egyiptom királyát

szájhősnek nevezik,

aki elmulasztotta az alkalmat.

18 Életemre mondom – így szól a Király,

akinek SeregekUra a neve –:

Oly bizonyosan bekövetkezik ez,

ahogyan a Tábór ott áll a hegyek között,

és a Karmel belenyúlik a tengerbe.

19 Készítsd a holmidat,

mert fogságba mégy,

Egyiptom lakossága!

Mert pusztasággá lesz Nóf,

tűzvész miatt válik lakatlanná.

20 Szépséges üszőborjú Egyiptom,

de bögöly száll rá északról.

21 Zsoldosai is olyanok benne,

mint a hizlalt bikaborjúk;

de még ők is megfordulnak,

elfutnak mind,

meg sem állnak, ha eljön rájuk

a veszedelem napja,

büntetésük ideje.

22 Kígyó sziszegése hangzik,

mert haderővel jönnek,

és fejszékkel mennek neki,

mint a favágók.

23 Kivágják erdejét – így szól azÚr–,

noha áthatolhatatlan.

Mert többen vannak, mint a sáskák,

és megszámlálhatatlanok.

24 Megszégyenül Egyiptom leánya;

északi nép kezébe kerül.

25 Így szól a SeregekUra, Izráel Istene: Csapással sújtom Ámón istent Nó városában, a fáraót és Egyiptomot, isteneit és királyait, a fáraót és azokat, akik benne bíznak.

26 Azoknak a kezébe adom őket, akik az életükre törnek, Nebukadneccar babilóniai királynak és szolgáinak a kezébe. De azután megint úgy laknak ott, mint hajdan – így szól azÚr.

Vigasztalás Izráel számára

27 De te ne félj, szolgám, Jákób,

és ne rettegj, Izráel!

Mert én hazasegítelek a messzeségből,

gyermekeidet a fogság földjéről.

Visszatér Jákób, és békében lesz,

gondtalanul él, nem háborgatja senki.

28 Ne félj, szolgám, Jákób

– így szól azÚr–,

mert én veled leszek!

Véget vetek minden népnek,

akik közé szétszórtalak,

de neked nem vetek véget.

Megfenyítelek igazságosan,

mert nem hagyhatlak büntetés nélkül.

Jövendölés a filiszteusokról

1 Így szólt azÚrigéje Jeremiás prófétához a filiszteusokról, mielőtt a fáraó megverte Gázát.

2 Ezt mondja azÚr:

Víz indul el észak felől,

áradó folyóvá duzzad,

elárasztja az országot

és a benne élőket,

a városokat és a bennük lakókat.

Az emberek segítségért kiáltanak,

jajgat az ország minden lakója.

3 Mert csattognak

a mének patái,

dübörögnek a harci kocsik,

robognak a kerekei.

Az apák még fiaikkal sem törődnek,

mert erejük odalett,

4 mert eljön az a nap, amely elpusztít

minden filiszteust,

kiirtja Tírusz és Szidón

utolsó segítőit is.

Elpusztítja azÚra filiszteusokat,

a Kaftór szigetéről valók utódait.

5 Kopaszra nyiratkoznak Gázában,

elnémulnak Askelónban.

Völgyüknek maradék népe,

még meddig vagdosod magad?

6 Jaj,Úrnak kardja,

meddig nem nyugszol meg?

Húzódj vissza hüvelyedbe,

csillapodj, maradj veszteg!

7 Hogyan maradhatna nyugton?

Hiszen azÚrparancsolta Askelónhoz,

a tengerpart ellen ő rendelte ki.

Jövendölés Móábról

1 Móábról ezt mondja a SeregekUra, Izráel Istene:

Jaj Nebónak, mert elpusztul!

Kirjátajim megszégyenül, elfoglalják,

Miszgáb megszégyenül, összezúzzák.

2 Odavan már Móáb dicsősége,

Hesbónban gonosz tervet

szőnek ellene:

Gyertek, irtsuk ki a népek közül!

Te is elnémulsz, Madmén,

utolér a fegyver!

3 Kiáltás hangzik Hórónajimból

a pusztulás és nagy romlás miatt.

4 Összeomlott Móáb,

kiáltásuk Cóarig hangzik.

5 Zokogva mennek föl a Lúhít-hágón,

Hórónajim lejtőjén jajkiáltás hangzik

az ellenség pusztítása miatt.

6 Meneküljetek, mentsétek az életeteket,

és legyetek olyanok,

mint bokor a pusztában!

7 Mivel alkotásaidban

és kincseidben bíztál,

téged is elfoglalnak.

Kemós fogságba megy

papjaival és a vezetőkkel együtt.

8 Eljön a pusztító minden város ellen,

egy város sem menekül meg.

Odalesz a völgy, elpusztul a fennsík,

ahogyan megmondta azÚr.

9 Adjatok szárnyat Móábnak,

hogy elszállhasson,

mert városai pusztasággá lesznek,

senki sem lakik bennük.

10 Átkozott, aki azÚrdolgát

hanyagul végzi,

átkozott, aki kíméli

kardját a vértől!

Móábot veszedelem fenyegeti

11 Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta,

és csak pihent, mint seprőjén a bor.

Nem öntötték át egyik edényből a másikba,

nem kellett fogságba mennie.

Ezért maradt meg a zamata,

illata sem változott.

12 De jön már az az idő – így szól azÚr–, amikor csaposokat küldök hozzá, akik megcsapolják, edényeit kiürítik, korsóit összetörik.

13 Megszégyenül Móáb Kemós miatt, ahogyan megszégyenült Izráel háza Bétel miatt, amelyben bízott.

14 Hogyan mondhatjátok:

Vitézek vagyunk,

és harcra termett erős férfiak?

15 Elpusztul Móáb,

városait megszállják,

válogatott ifjai vágóhídra kerülnek!

– így szól a Király,

akinek SeregekUra a neve.

16 Közeledik Móáb veszte,

nagyon gyorsan eléri romlása.

17 Szánakozzatok rajta,

kik körülötte laktok,

mindenki, aki ismeri nevét!

Mondjátok: Jaj, de összetört

az erős bot, az ékes pálca!

18 Szállj le dicsőségedből,

ülj a porba, Díbón lakossága,

mert Móáb pusztítója

fölvonult ellened,

lerombolja erődjeidet!

19 Állj ki az útra, nézz körül,

Aróér lakossága!

Kérdezd a futva menekülőt:

Mondd, mi történt?

20 Megszégyenült Móáb, összezúzták!

Jajgassatok és kiáltsatok,

hirdessétek az Arnón mellett,

hogy elpusztult Móáb!

21 Eljött az ítélet a sík földre: Hólónra, Jahcára és Méfaatra,

22 Díbónra, Nebóra és Bét-Diblátajimra,

23 Kirjátajimra, Bét-Gámúlra és Bét-Meónra,

24 Kerijjótra, Bocrára és Móáb országának összes városára közel és távol.

25 Letörték Móáb szarvát,

és karját összezúzták!

– így szól azÚr.

A gőgös Móáb megalázása

26 Itassátok le Móábot, mert felfuvalkodott azÚrral szemben! Tenyereljen bele a saját okádásába, és legyen nevetségessé ő is!

27 Teelőtted is nevetséges volt Izráel, és mintha a tolvajok közé tartozott volna, valahányszor beszéltél róla, gúnyosan csóváltad a fejed!

28 Hagyjátok el a városokat,

és lakjatok a kősziklán,

Móáb lakosai!

Legyetek olyanok, mint a galamb,

amely a barlangok nyílásában fészkel!

29 Hallottunk Móáb gőgjéről,

hogy milyen gőgös,

büszke és dölyfös,

fennhéjázó és kevély szívű.

30 Tudom, hogy milyen féktelen

– így szól azÚr–,

hazug a fecsegése, hamisak a tettei.

31 Ezért jajgatok Móáb miatt,

sóhajtozom egész Móábért,

sóhajtozom Kír-Heresz lakóiért.

32 Jobban siratlak, mint Jazért,

Szibmá szőlője!

Hajtásaid a tengeren túlra nyúltak,

Jazérig elértek,

de gyümölcsszedésedre és szüretedre

rátört a pusztító!

33 Odalett az öröm és a vigadozás

Móáb földjéről és kertjeiből.

A sajtóból kifogyott a bor,

nem taposnak kurjongatva,

nem is hallatszik kurjantás.

34 Hesbón és Elálé kiáltása Jahacig ér, hangjuk Cóartól Hórónajimig és Eglat-Selisijjáig hallatszik, mert Nimrím vizei is elapadnak.

35 Elpusztítom Móábban – így szól azÚr–, aki az áldozóhalmon áldozik, és isteneinek tömjénez.

36 Ezért sír a szívem Móábért, mint a fuvola; sír a szívem Kír-Heresz lakóiért, mint a fuvola. Mert elveszett mindene, amit szerzett.

37 Minden fej kopaszra nyírva, minden szakáll levágva, minden kéz összevagdosva, minden derékon zsákruha.

38 Móábban minden háztetőn és minden téren gyászolnak, mert összetörtem Móábot, mint egy edényt, amely nem kell senkinek – így szól azÚr.

39 Jaj, de összetört Móáb! Jajgassatok! Jaj, de szégyenletesen megfutamodott! Nevetséges lett Móáb, elrettennek tőle szomszédai.

40 Ezt mondja azÚr:

Lecsap Móábra, mint a sas,

kiterjesztett szárnnyal.

41 Elfoglalja a városokat,

beveszi a várakat.

Olyan lesz azon a napon

Móáb vitézeinek a szíve,

mint a vajúdó asszonyé.

42 Elpusztul Móáb, nem lesz többé,

mert felfuvalkodott azÚrral szemben.

43 Rettegés, verem és csapda

fenyeget téged, Móáb lakossága

– így szól azÚr.

44 Aki a rettegés miatt menekül,

verembe esik,

és aki feljön a veremből,

azt a csapda fogja meg,

mert elhozom Móábra

a büntetés esztendejét!

– így szól azÚr.

45 Hesbón árnyékában kimerülten megállnak,

akik menekülnek.

De tűz csap ki Hesbónból,

és láng Szíhón palotájából,

megégeti Móáb halántékát

és a lármázók koponyáját.

46 Jaj neked, Móáb!

Elpusztul Kemós népe,

mert fiaidat fogságba viszik,

és leányaidat rabságba.

47 De majd jóra fordítom Móáb sorsát

az utolsó napokban – így szól azÚr.

Eddig tart Móáb ítélete.

Jövendölés Ammónról

1 Ammón fiairól ezt mondja azÚr:

Talán nincsenek Izráelnek fiai,

nincs neki örököse?

Miért vette Milkóm birtokba Gádot,

és népe miért lakik annak városaiban?

2 Ezért még eljön az idő

– így szól azÚr–,

amikor harci riadó hallatszik

az ammóni Rabbá körül.

Romhalmazzá lesz, falvait felégetik,

Izráel pedig birtokba veszi örökségét

– mondja azÚr.

3 Jajgassatok Hesbón miatt,

mert romba dől,

kiáltozzatok, Rabbá leányai!

Öltsetek gyászruhát, gyászoljatok,

tántorogjatok a kőfalak között!

Mert Milkóm fogságba megy

papjaival és a vezetőkkel együtt.

4 Mit dicsekszel a völgyeiddel,

termékeny völgyeiddel,

te elbizakodott leány,

aki kincseidben bízol,

és azt mondod: Ki törhetne rám?

5 Hozok én még rád

rettegést mindenfelől

– így szólt az Úr, a SeregekUra.

Szétszóródtok, ki merre lát,

senki sem gyűjti össze a bujdosókat.

6 De végül jóra fordítom

Ammón fiainak sorsát

– így szól azÚr.

Jövendölés Edómról

7 Edómról ezt mondja a SeregekUra:

Nincs már bölcsesség Témánban?

Semmivé lett az értelmesek terve,

megzavarodott bölcsességük?

8 Fussatok, távozzatok innen,

völgyek mélyén bujkáljatok,

Dedán lakosai!

Mert veszedelmet hozok Ézsaura,

a büntetés idejét.

9 Ha szüretelők lepnek el,

böngésznivalót sem hagynak;

ha rablók jönnek éjszaka,

rombolnak, amíg kedvük tartja.

10 Átkutatom Ézsaut,

rejtekhelyeit fölfedem,

nem tud elbújni.

Elpusztul leszármazottja,

rokonsága és szomszédai.

Senki sem mondja:

11 Hagyd rám árváidat,

én eltartom őket,

és özvegyeid rám bízhatják maguk!

12 Mert ezt mondja azÚr: Akikre nem vonatkozott az ítélet, hogy kiigyák a poharat, kénytelenek kiinni, és te büntetlen maradnál?! Nem maradsz büntetlen, hanem ki kell innod!

13 Mert magamra esküszöm – így szól azÚr–, hogy Bocrá borzalmas romhalmazzá válik, vele példálóznak majd az átokmondók és a csúfolódók; a többi város is örökre romhalmaz marad.

14 Üzenetet kaptam azÚrtól,

követet küldött a népekhez:

Gyűljetek össze, támadjatok rá,

keljetek harcra ellene!

15 Kicsinnyé teszlek a népek között,

megvetetté az emberek között.

16 Az szedett rá téged, hogy rettegtek tőled;

kevély volt a szíved.

Sziklahasadékokban laksz,

elfoglaltad a magas halmokat.

De ha oly magasan

fészkelsz is, mint a sas,

onnan is letaszítalak!

– így szól azÚr.

17 Edóm pusztasággá válik: aki csak arra jár, megborzad és fölszisszen, látva az őt ért számtalan csapást.

18 Ahogyan elpusztult Sodoma és Gomora meg a szomszédsága – mondja azÚr–, úgy itt sem lakik többé senki, és nem él benne senki emberfia.

19 Mint egy oroszlán, amely a Jordán bozótjából feljön az üde legelőre, úgy űzöm el őket egy pillanat alatt, és választottamat helyezem föléje. Hiszen ki fogható hozzám, ki vonhat engem felelősségre, és melyik pásztor szállhat szembe velem?

20 Halljátok hát azÚrtervét, amelyet Edóm ellen készített, és elhatározását, amelyre Témán lakóival kapcsolatban jutott:

Még a báránykákat is el fogják hurcolni,

legelőjüket is pusztává teszik.

21 Bukásuk hangjától megrendül a föld,

hangos jajgatásuk elhallatszik

a Vörös-tengerig.

22 Fölszáll, majd lecsap Bocrára,

mint a sas,

kiterjesztett szárnnyal.

Olyan lesz azon a napon

Edóm vitézeinek a szíve,

mint a vajúdó asszonyé.

Jövendölés Damaszkuszról

23 Damaszkuszról.

Megszégyenült Hamát és Arpád,

mivel rossz hírt kaptak;

remegnek, mint a háborgó tenger,

nem lelnek nyugalmat.

24 Elhagyta az ereje Damaszkuszt,

menekülni készül, rémület fogta el,

szorongás és fájdalom jött rá,

mint a szülő nőre.

25 Miért nem hagyták el a dicső várost,

az örvendező várost?

26 Ezért elesnek ifjai a tereken,

és a harcosok mind elvesznek

azon a napon

– így szól a SeregekUra.

27 Tüzet gyújtok Damaszkusz várfalán,

és az megemészti Ben-Hadad palotáit.

Jövendölés az arabokról

28 Így szól azÚrKédárról és Hácór királyságairól, amelyeket megvert Nebukadneccar, Babilónia királya:

Rajta, vonuljatok Kédár ellen,

és pusztítsátok a keleti népet!

29 Elveszik sátraikat és nyájukat,

sátorlapjaikat, minden értéküket,

elviszik tevéiket is,

és kihirdetik róluk ezt:

Iszonyat mindenütt!

30 Meneküljetek, bujdossatok el messzire,

völgyek mélyén bujkáljatok,

Hácór lakói! – így szól azÚr.

Mert tervet szőtt ellenetek

Nebukadneccar, Babilónia királya,

és veletek kapcsolatban elhatározásra jutott.

31 Rajta, vonuljatok föl a nép ellen,

amely békében és biztonságban lakik!

– így szól azÚr.

Nincsen kapuja, nincsen zára,

egyedül lakik.

32 Tevéik prédára jutnak,

tömérdek jószágukat zsákmányul ejtik.

Szélnek szórom azokat, akik körülnyírt hajúak,

a négy égtáj felé,

veszedelmet hozok rájuk mindenfelől

– így szól azÚr.

33 Hácór sakálok tanyája lesz,

pusztaság marad örökre.

Nem lakik többé benne senki,

nem tartózkodik ott ember.

Jövendölés Élámról

34 Így szólt azÚrigéje Jeremiás prófétához Élámról, Cidkijjá júdai király uralkodása kezdetén:

35 Ezt mondja a SeregekUra:

Összetöröm Élám íját,

legfőbb erősségét.

36 Ráküldök Élámra négy szelet

a négy égtáj felől,

szélnek szórom őket minden irányba,

és nem lesz olyan nép,

amely közé ne jutnának

Élámból szerteszórtak.

37 Rettegést hozok Élámra

ellenségei előtt, akik életére törnek.

Veszedelmet hozok rájuk

izzó haragomban – így szól azÚr.

Fegyvert küldök a nyomukba,

míg csak meg nem semmisítem őket.

38 Felállítom trónomat Élámban,

elpusztítom királyát és vezetőit!

– így szól azÚr.

39 De az utolsó napokban jóra fordítom majd Élám sorsát!

– így szól azÚr.

Jövendölés Babilóniáról

1 Ezt az igét jelentette ki azÚrJeremiás próféta által Babilóniáról, a káldeusok országáról:

2 Mondjátok el a népeknek, hirdessétek,

adjatok jelt, hirdessétek, ne titkoljátok!

Mondjátok: Elfoglalták Babilont!

Megszégyenült Bél,

összetört Marduk;

megszégyenültek szobrai,

összetörtek bálványai.

3 Mert észak felől egy nép vonul ellene, országát pusztasággá teszi, nem marad lakója. Ember és állat elbujdosik, elmegy!

4 Azokban a napokban, abban az időben – így szól azÚr– megjönnek majd Izráel fiai Júda fiaival együtt. Sírva mennek, és keresik Istenüket, azUrat.

5 Sion felől kérdezősködnek, arrafelé igyekeznek: Gyertek, csatlakozzunk azÚrhoz örök szövetséggel, amely nem megy feledésbe!

6 Pusztuló nyáj volt népem: pásztorai félrevezették, a hegyeken tévútra terelték. Hegyeken-halmokon jártak, elfeledték legelőjüket.

7 Aki csak érte, pusztította őket. Ellenségeik azt gondolták, hogy nem fognak bűnhődni, hiszen ezek vétkeztek azÚrellen, aki az ő igazi hajlékuk, azÚrellen, aki atyáik reménysége volt.

8 Bujdossatok el Babilonból,

távozzatok a káldeusok országából!

Legyetek olyanok, mint a kosok a nyáj előtt!

9 Mert én nagy népek tömegét

indítom és hozom

Babilon ellen észak földjéről.

Felsorakoznak ellene,

és úgy foglalják el.

Nyilaik olyanok,

mint a győztes vitéz,

aki nem tér vissza eredménytelenül.

10 A káldeusok országa zsákmánnyá lesz,

annyit zsákmányolnak,

amennyit csak bírnak!

– így szól azÚr.

11 Örüljetek csak és vigadjatok,

akik kifosztottátok örökségemet!

Ugrándozzatok csak,

mint a nyomtató üsző,

és nyerítsetek, mint a mének!

12 Nagyon megszégyenül anyátok,

pironkodni fog, aki szült titeket,

hiszen utolsó lesz a népek között,

pusztaság, kiszikkadt föld és sivatag.

13 AzÚrharagja miatt lakatlan lesz

és sivár pusztaság.

Aki csak elmegy Babilon mellett,

megborzad és fölszisszen

az őt ért számtalan csapás miatt.

14 Íjászok, vegyétek körbe Babilont!

Lőjétek, ne sajnáljátok a nyilat,

mert vétkezett azÚrellen!

15 Harsanjon fel körülötte a diadalkiáltás:

Megadta magát, ledőltek oszlopai,

leomlottak várfalai!

AzÚrbosszúállása ez,

álljatok bosszút rajta!

Úgy bánjatok el vele,

ahogyan ő bánt el másokkal!

16 Irtsátok ki Babilonból a magvetőt

és azt, aki sarlót fog aratás idején!

A gyilkos fegyver elől

mindenki elindul a maga népe felé,

mindenki szertefut a maga hazájába.

Izráel megszabadul Babilon bukásakor

17 Meghajszolt bárány Izráel, oroszlánok kergették. Először Asszíria királya marcangolta, utoljára pedig Nebukadneccar, Babilónia királya rágta le csontjait.

18 Azért ezt mondja a SeregekUra, Izráel Istene: Megbüntetem Babilónia királyát és országát, ahogyan megbüntettem Asszíria királyát is.

19 Izráelt pedig visszaviszem legelőjére, és a Karmelen meg a Básánon legel, Efraim hegyvidékén és Gileádban kedvére jóllakhat.

20 Azokban a napokban, abban az időben – így szól azÚr– keresni fogják Izráel bűnét, de nem lesz, és Júda vétkeit, de nem fogják találni, mert megbocsátok azoknak, akiket meghagyok.

21 Vonulj Merátajim földje ellen

és Pekód lakói ellen!

Kaszabold le, irtsd ki őket egészen!

– így szól azÚr.

Mindent úgy tégy,

ahogy parancsoltam!

22 Csatazaj hallatszik szerte az országban,

és nagy összeomlás zaja!

23 Jaj, de összetörték, darabokra zúzták

az egész föld pörölyét!

Jaj, de borzongnak a népek,

ha meglátják Babilont!

24 Csapdát állítottam neked,

meg is vagy már fogva,

Babilon, észre sem vetted!

Rád találtak, és megragadtak,

mert szembe mertél szállni azÚrral!

25 Kinyitotta fegyvertárát azÚr,

előhozta haragjának fegyvereit.

Mert dolga van az Úrnak,

a SeregekUrának

a káldeusok országában.

26 Törjetek rá mindenfelől,

nyissátok ki raktárait,

hányjátok halomra, ahogy a gabonát,

és semmisítsétek meg,

ne maradjon belőle semmi!

27 Vágjátok le minden bikáját,

menjenek a vágóhídra!

Jaj nekik, mert eljött a napjuk,

büntetésük ideje!

28 Hallatszik már a menekültek hangja, akik futva jönnek Babilóniából, úgy hozzák a hírt Sionnak: Bosszút állt Istenünk, azÚr, bosszút állt templomáért!

Babilónia megbűnhődik kevélységéért

29 Hívjátok össze Babilon ellen

a lövészeket, minden íjászt!

Verjetek tábort körülötte,

ne menekülhessen el senki!

Fizessetek meg neki tettei szerint,

bánjatok el vele egészen úgy,

ahogyan ő bánt el másokkal!

Mert kevélyen viselkedett azÚrral,

Izráel Szentjével szemben.

30 Ezért elesnek ifjai a tereken,

és harcosai mind elvesznek

azon a napon – így szól azÚr.

31 Rád támadok, te kevély

– így szól az Úr, a SeregekUra –,

mert eljött a napod, büntetésed ideje!

32 Elbukik a kevély, elesik,

nincs, aki talpra állítsa.

Tüzet gyújtok városaiban,

megemészti egész környékét.

33 Ezt mondja a SeregekUra: Sanyargatták Izráel fiait Júda fiaival együtt. Akik fogságba hurcolták, ott tartják őket, nem akarják elbocsátani.

34 De megváltójuk erős, SeregekUra a neve. Győzelemre viszi ügyüket, nyugalmat hoz a földre, Babilon lakóira azonban rettegést.

35 Fegyvert küldök a káldeusok ellen

– így szól azÚr–,

Babilónia lakói ellen,

vezetői és bölcsei ellen,

36 fegyvert a hazugok ellen,

derüljön ki, hogy bolondok!

Fegyvert vitézei ellen:

hadd rettegjenek!

37 Fegyvert lovaikra és harci kocsijaikra,

az ott lakó gyülevész népre:

legyenek olyanok, mint az asszonyok!

Fegyvert raktáraikra:

fosszák ki mindet!

38 Fegyvert vizei ellen:

száradjanak ki!

Mert a bálványszobrok országa ez,

és szörnyalakokkal dicsekszenek.

39 Azért vadmacskák meg hiénák laknak ott, és struccmadarak laknak majd benne. Nem lakják soha többé, lakatlan lesz nemzedékről nemzedékre.

40 Ahogyan elpusztította Isten Sodomát és Gomorát meg a szomszédságát – így szól azÚr–, úgy itt sem lakik többé senki, és nem él benne senki emberfia.

Az északról jövő ellenség Isten eszköze

41 Íme, egy nép jön északról, nagy nemzet és sok király indul el a föld széleiről.

42 Íjat és kopját ragadnak, kegyetlenek, nem irgalmaznak. Hangjuk zúg, mint a tenger, lovakon nyargalnak; egy emberként sorakoznak ellened, Babilon leánya!

43 Ha meghallja hírüket Babilónia királya, kezei elernyednek, szorongás vesz erőt rajta, úgy vonaglik majd, mint aki vajúdik.

44 Mint egy oroszlán, amely a Jordán bozótjából feljön az üde legelőre, úgy űzöm el őket egy pillanat alatt, és választottamat helyezem föléje. Hiszen ki fogható hozzám, ki vonhat engem felelősségre, és melyik pásztor szállhat szembe velem?

45 Halljátok hát azÚrtervét, amelyet Babilónia ellen készített, és elhatározását, amelyre a káldeusok országával kapcsolatban jutott: Még a báránykákat is el fogják hurcolni, a legelőt is pusztává teszik.

46 Babilon elfoglalásának zajától megrendül a föld, jajgatása hangzik a népek között.

Babilónia pusztulása Isten akarata

1 Így szól azÚr:

Pusztító szelet küldök

Babilóniára, Káldea lakói ellen.

2 Idegeneket küldök Babilónia ellen,

akik szélnek szórják,

és elpusztítják országát.

Rátámadnak mindenfelől

a veszedelem napján.

3 Az íjász feszítse íját,

és öltse föl páncélját!

Ne kíméljétek ifjait,

irtsátok ki egész seregét!

4 Hulljanak a halálra sebzettek

a káldeusok földjén

és az utcáin azok,

akiket ledöftek!

5 Mert nem hagyta magára

Izráelt és Júdát

Istenük, a SeregekUra,

bár megtelt országuk vétekkel

Izráel Szentjével szemben.

6 Meneküljetek Babilonból,

mindenki mentse az életét,

el ne vesszetek az ő bűne miatt!

Mert azÚrbosszúállásának ideje ez,

megfizet neki tetteiért.

7 Aranyserleg volt Babilon

azÚrkezében,

megrészegítette az egész földet.

Borából ittak a népek,

ezért vesztették eszüket a népek.

8 Hirtelen esett el Babilon,

összeomlott, jajgassatok miatta!

Szerezzetek balzsamot sebére,

hátha meggyógyul!

9 Gyógyítgattuk Babilont,

de nem gyógyult meg.

Hagyjátok hát, induljon

mindenki a saját hazájába!

– mert ítélete felcsapott az égig,

a fellegekig emelkedett.

10 Igazságot szolgáltatott nekünk azÚr.

Jöjjetek, beszéljük el a Sionon,

hogy mit tett azÚr, a mi Istenünk!

11 Hegyezzétek a nyilakat,

készítsétek elő a pajzsokat!

Fölindította azÚr

a méd királyok lelkét,

mert azt akarja,

hogy feldúlják Babilont.

Bizony, azÚrbosszúállása ez,

bosszút áll templomáért.

12 Tűzzétek ki a hadijelvényeket

Babilon falaival szemben,

erősítsétek meg az őrséget!

Helyezzetek el őrszemeket,

állítsatok lesbe csapatokat!

Mert azÚrelhatározta

és végre is hajtja,

amit megmondott Babilon lakóiról.

13 Te nagy vizek mellett lakó,

kincsekben gazdag nép,

eljött a véged, rablásod véget ért!

14 Megesküdött önmagára

a SeregekUra:

Ha annyi embered volna is,

mint a sáska,

akkor is fölhangzik majd

fölötted a diadalének!

15 AzÚrereje alkotta a földet,

az ő bölcsessége szilárdította meg a világot,

az ő értelme feszítette ki az eget.

16 Mennydörgő szavára

víztömeg támad az égen,

felhőt hoz fel a föld széléről,

villámokat alkot az esőhöz,

és szelet bocsát ki kamráiból.

17 Megáll a tudománya

minden embernek,

szégyent vall bálványával

minden ötvös,

mert csalódik öntvényében:

nincsen abban lélek!

18 Hitvány és nevetséges dolgok azok,

semmivé lesznek a megtorlás idején.

19 De nem ilyen Jákób osztályrésze,

mert ő a mindenség formálója,

Izráel törzse pedig az ő tulajdona:

SeregekUra a neve!

Babilónia bűne és bűnhődése

20 Kalapácsom voltál, fegyverem.

Népeket zúztam össze veled,

országokat pusztítottam el.

21 Összezúztam veled lovat és lovasát,

összezúztam veled harci kocsit és kocsisát.

22 Összezúztam veled férfit és nőt,

összezúztam veled öreget és fiatalt,

összezúztam veled ifjat és szüzet.

23 Összezúztam veled pásztort és nyáját,

összezúztam veled földművest és igás állatait,

összezúztam veled helytartókat és elöljárókat.

24 Megfizetek Babilonnak és Káldea minden lakójának azért a sok gonoszságért, amelyet a Sionon elkövettek szemetek láttára – így szól azÚr.

25 Én most ellened fordulok,

rombolás hegye,

aki az egész földet rombolod!

– így szól azÚr.

Kinyújtom a kezem ellened,

lehengerítlek a sziklákról,

és égő heggyé teszlek!

26 Nem vesznek belőled

sarokkövet, sem alapkövet,

mert elpusztulsz örökre!

– így szól azÚr.

27 Tűzzetek ki hadijelvényeket a földön,

fújjátok meg a kürtöt a népek között!

Indítsátok ellene a népeket,

hívjátok ellene Ararát, Minní

és Askenáz országait!

Nevezzetek ki összeírókat,

vonultassátok fel a lovasságot,

mint roppant sáskahadat!

28 Indítsátok ellene a népeket,

a médek királyait, helytartóit,

minden elöljáróját

és az uralmuk alatt álló egész földet!

29 Megrendül a föld és megvonaglik,

mert beteljesednek Babilonon

azÚrszándékai,

amikor Babilon földjét

lakatlan pusztasággá teszi.

30 Feladták a harcot Babilon vitézei,

az erődökbe húzódtak.

Odalett a bátorságuk,

olyanok lettek, mint az asszonyok.

Fölgyújtották Babilon házait,

összetörték zárait.

31 Futár futárt ér,

hírnök hírnököt.

Hozzák már a hírt Babilon királyának,

hogy betörtek városába mindenfelől;

32 elfoglalták a gázlókat,

fölgyújtották az őrhelyeket,

a harcosokat rémület fogta el.

33 Mert így szól a SeregekUra,

Izráel Istene:

Úgy van most Babilon leánya,

mint amikor csépléshez döngölik a szérűt:

még egy kis idő,

és eljön számára az aratás ideje!

34 Felfalt, kisemmizett engem

Nebukadneccar, Babilónia királya,

és aztán félretett, mint egy üres edényt.

Elnyelt, mint egy sárkány,

megtöltötte hasát csemegéimmel,

aztán félredobott.

35 A rajtam elkövetett erőszak

szálljon Babilonra

– mondja ezt Sion lakója!

Vérem Káldea lakóira

– mondja ezt Jeruzsálem!

36 Ezért így szól azÚr:

Íme, én perlem peredet,

én állok bosszút érted!

Kiszárítom tengerét,

kiapasztom forrását.

37 Kőhalommá lesz Babilon,

sakálok tanyájává.

Megborzad és felszisszen, aki látja,

hogy lakatlanná vált.

38 Együtt ordítanak,

mint az oroszlánok,

morognak, mint a fiatal hímek.

39 Mikor fölhevülnek,

lakomát készítek nekik,

leitatom őket, hadd vigadjanak,

aludjanak aztán örök álmot,

és ne ébredjenek föl!

– így szól azÚr.

40 Vágóhídra viszem őket,

mint a bárányokat,

mint a kosokat és a bakokat.

Vége van Babilonnak!

41 Jaj, hogy elfoglalták Sésakot,

leigázták az egész föld büszkeségét!

Jaj, milyen pusztaság lett

Babilon a népek között!

42 Rázúdult Babilonra a tenger,

hullámainak özöne elborította.

43 Városai pusztasággá lettek,

kiszikkadt földdé és pusztává,

olyan országgá, ahol senki sem lakik,

és nem fordul meg arra senki emberfia.

44 Megbüntetem Bélt Babilonban,

és kiszedem a szájából, amit elnyelt.

Nem özönlenek hozzá többé a népek,

Babilon várfala is leomlik.

45 Jöjj ki onnan, népem,

mindenki mentse az életét,

hogy el ne érje azÚrizzó haragja!

46 Ne lágyuljon meg a szívetek, és ne rémítsenek meg titeket a hírek, amelyek bejárják a földet, mert egyik évben ilyen hír jön, a másik évben amolyan, ha erőszak is lesz úrrá a földön, és ha uralkodó tör majd uralkodó ellen!

47 Mert eljön az az idő, amikor megbüntetem Babilont bálványai miatt. Egész országa megszégyenül, és hullanak benne a halálra sebzettek.

48 Ujjongani fog Babilon bukásán az ég, a föld és minden, ami bennük van. Mert pusztítók törnek rá északról – így szól azÚr.

49 Babilonnak is el kell esnie Izráel halálra sebzettjeiért, ahogyan Babilon miatt hullottak az egész földön a halálra sebzettek.

50 Menjetek, akik a fegyvertől megmenekültetek, meg ne álljatok! Gondoljatok a távolból is azÚrra, jusson eszetekbe Jeruzsálem!

51 Szégyenkeztünk, mert gyalázkodást kellett hallanunk, arcunkat szégyenpír borította, mert idegenek törtek azÚrházának a szentélyére.

52 Azért eljön az az idő – így szól azÚr–, amikor megbüntetem Babilont bálványai miatt, és egész országában halálra sebzettek hörögnek.

53 Ha az égig emelkedik is Babilon, és ha hozzáférhetetlenné teszi is magas erődítményét, akkor is rátörnek a pusztítók, akiket én küldök – így szól azÚr.

54 Jajkiáltás hallatszik Babilonból, és nagy összeomlás zaja a káldeusok országából.

55 Mert elpusztítja azÚrBabilont, elnémítja benne a nagy hangoskodást, ha úgy zúgnának is hullámai, mint a nagy vizek, és visszhangzanék harsogásuk.

56 Mert pusztító tör Babilonra, elfogják vitézeit, összetörik íjukat, mert a megtorlás Istene, azÚrbizonyosan megfizet.

57 Leitatom vezetőit, bölcseit, helytartóit, elöljáróit és vitézeit, aludjanak örök álmot, és nem ébrednek föl! – így szól a Király, akinek SeregekUra a neve.

58 Így szól a SeregekUra:

Babilon széles várfalát

földig lerombolják,

és magas kapui tűzben égnek el.

Így dolgoznak a népek semmiért;

a nemzetek a tűznek fáradoznak.

A jövendölést az Eufráteszbe süllyesztik

59 Ezt parancsolta Jeremiás próféta Szerájának, Nérijjá fiának, Mahszéjá unokájának, amikor Babilonba ment Cidkijjával, Júda királyával uralkodása negyedik esztendejében. Ez a Szerájá szállásmester volt.

60 Jeremiás ugyanis leírta egy tekercsre azt a sok veszedelmet, amely Babilont fogja érni; mindazokat az igéket, amelyek megírattak Babilonról.

61 Ezt mondta Jeremiás Szerájának: Mihelyt Babilonba érkezel, láss hozzá, és olvasd fel ezeket az igéket,

62 és ezt mondd:Uram, te kijelentetted, hogy elpusztítod ezt a helyet, és nem lakik majd benne sem ember, sem állat, hanem pusztaság marad örökre!

63 Miután felolvastad ezt a tekercset, köss rá egy követ, dobd bele az Eufráteszbe,

64 és ezt mondd: Így süllyed el Babilon, és nem kel fel többé, bárhogyan fáradozik is, olyan nagy veszedelmet hozok rá!

Eddig tartanak Jeremiás beszédei.

Nebukadneccar elfoglalja Jeruzsálemet

1 Huszonegy éves volt Cidkijjá, amikor uralkodni kezdett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Hamútal volt, Jirmejá leánya, Libnából.

2 Azt tette, amit rossznak lát azÚr, egészen úgy, ahogyan Jójákím tette.

3 Bizony, azÚrharagja miatt történt ez Jeruzsálemmel és Júdával! Végül is elvetette őket a színe elől.

Cidkijjá azután fellázadt Babilónia királya ellen.

4 Uralkodásának kilencedik évében, a tizedik hónap tizedikén megérkezett Nebukadneccar, Babilónia királya egész hadseregével Jeruzsálem alá. Tábort ütöttek vele szemben, körülötte pedig ostromműveket építettek.

5 Ostrom alatt állt a város Cidkijjá király tizenegyedik évéig.

6 A negyedik hónap kilencedikére elhatalmasodott a városban az éhínség, mert nem volt már ennivalója az ország népének.

7 Akkor betörtek a városba. A harcosok azonban éjszaka mind kimenekültek a városból a két várfal közt levő kapun át, amely a király kertje mellett van, és bár a káldeusok ott voltak körös-körül a város alatt, kijutottak az Arábá-völgy felé vezető útra.

8 A káldeusok egy csapata azonban üldözőbe vette a királyt, és utolérték Cidkijját Jerikó síkságán; ekkor egész csapata szétszóródott mellőle.

9 El is fogták a királyt, és elvitték Babilónia királyához Riblába, Hamát földjére, ahol ítéletet tartott fölötte.

10 Babilónia királya Cidkijjá fiait a szeme láttára ölette meg, és Júda összes vezéreit is megölette Riblában.

11 Azután Cidkijját megvakíttatta, majd bilincsbe verette, és úgy vitette el Babilonba, és börtönben tartotta halála napjáig.

Jeruzsálem kifosztása és elpusztítása

12 Az ötödik hónap tizedikén, Nebukadneccar királynak, Babilónia királyának tizenkilencedik évében eljött Jeruzsálembe Nebuzaradán testőrparancsnok, aki Babilónia királyának a szolgálatában állt.

13 Felgyújtotta azÚrházát és a királyi palotát, fölperzselte Jeruzsálem minden házát és valamennyi nagy palotáját.

14 A testőrparancsnokkal levő egész káldeus haderő pedig körös-körül mindenütt lerombolta Jeruzsálem várfalait.

15 A nép nincstelenjeinek egy részét és a nép maradékát – akár a városban maradtak életben, akár átpártolók voltak, akik átpártoltak Babilónia királyához – a megmaradt kézművesekkel együtt fogságba hurcolta Nebuzaradán testőrparancsnok.

16 Az ország nincstelenjeinek másik részét otthon hagyta Nebuzaradán testőrparancsnok szőlőműveseknek és mezei munkásoknak.

17 Összetörték a káldeusok azÚrházánál levő rézoszlopokat, továbbá azÚrházához tartozó mosóállványokat meg a rézmedencét, és az összes rezet elvitték Babilóniába.

18 Elvitték a fazekakat, a lapátokat, a késeket és a hintőedényeket, a serpenyőket és minden rézeszközt, amelyekkel a szent szolgálatot szokták végezni.

19 Elvitte a testőrparancsnok a tálakat, a szenesserpenyőket, a hintőedényeket, a fazekakat, a mécstartókat, a serpenyőket és az áldozati kelyheket is; mindent, ami csak aranyból és ezüstből volt.

20 A két oszlopban, az egyetlen rézmedencében, a talapzatként alatta levő tizenkét rézbikában és a mosóállványokban, amelyeket Salamon király készíttetett azÚrházához, mindezekben a tárgyakban megmérhetetlen súlyú réz volt.

21 Az oszlopok magassága tizennyolc könyök volt, és tizenkét könyök hosszú zsinór érte körül őket. Négyujjnyi vastagok voltak, belül pedig üregesek.

22 Réz oszlopfő volt rajtuk. Az egyik oszlopfő öt könyök magas volt, és az oszlopfőn körös-körül recézet meg gránátalma volt, mind rézből. Ugyanilyen gránátalmák voltak a másik oszlopon is.

23 Kilencvenhat gránátalma volt a külső oldalon, összesen száz gránátalma volt a recézeten körös-körül.

24 Elvitte a testőrparancsnok Szerájá főpapot meg Cefanjá papot, a helyettesét és a három ajtóőrt.

25 Elvitt egy főembert is a városból, aki a harcosok parancsnoka volt, hét embert a király személyes környezetéből, akiket a városban találtak, továbbá a hadseregparancsnok írnokát, aki fegyverbe szokta hívni az ország hadinépét, végül hatvan férfit az ország népéből, akiket ott találtak a városban.

26 Fogta és elvitte őket Nebuzaradán testőrparancsnok Babilónia királyához Riblába.

27 Babilónia királya pedig kivégeztette, megölette őket Riblában, Hamát földjén. Így kellett fogságba mennie Júdának a saját földjéről.

28 Ennyien voltak azok, akiket fogságba vitt Nebukadneccar: uralkodása hetedik évében háromezer-huszonhárom júdait,

29 Nebukadneccar uralkodásának tizennyolcadik esztendejében Jeruzsálemből nyolcszázharminckét lelket,

30 majd Nebukadneccar uralkodásának huszonharmadik esztendejében hétszáznegyvenöt lelket vitt fogságba Júdából Nebuzaradán testőrparancsnok: összesen tehát négyezer-hatszáz lelket.

Evíl-Meródak megkegyelmez Jójákínnak

31 Jójákín júdai király fogságának harminchetedik évében, a tizenkettedik hónap huszonötödikén történt, hogy Evíl-Meródak, Babilónia királya, abban az évben, amikor uralkodni kezdett, megkegyelmezett Jójákín júdai királynak, és kiengedte a fogházból.

32 Jóindulattal beszélt vele, és székét följebb tétette a többi király székénél, akik nála voltak Babilonban.

33 Letehette Jójákín a rabruháját, és állandóan vele étkezhetett egész életében.

34 Ellátmányát állandó ellátásként Babilónia királyától kapta napi szükséglete szerint, egész életében, halála napjáig.