Revised Hungarian Bible (RÚF)

Jeremiást elfogják

1 Jójákímnak, Jósiás fiának, Júda királyának uralkodása kezdetén így szólt azÚrigéje Jeremiáshoz:

2 Ezt mondja azÚr: Állj azÚrházának udvarába, és szólj mindazokhoz, akik Júda városaiból eljönnek, hogy azÚrházában leboruljanak. Hirdesd nekik mindazt, amit megparancsoltam neked, egyetlen szót sem hagyhatsz el belőle!

3 Talán hallgatnak rá, és mindenki megtér a maga gonosz útjáról; akkor én is megbánom, hogy gaztetteik miatt veszedelmet akartam zúdítani rájuk.

4 Ezt mondd nekik: Így szól azÚr: Ha nem hallgattok rám, és nem éltek törvényem szerint, amelyet elétek tártam,

5 és nem hallgattok szolgáimnak, a prófétáknak beszédére, akiket hozzátok küldtem – méghozzá idejében küldtem, de ti nem hallgattatok rájuk –,

6 akkor úgy bánok ezzel a házzal, ahogyan Sílóval; ezzel a várossal pedig átkaiban példálózik majd a föld minden népe!

7 A papok, a próféták és az egész nép hallották, amint Jeremiás azÚrházában elmondta ezeket az igéket.

8 Amikor Jeremiás elmondott mindent, amit azÚrparancsa szerint mondania kellett az egész népnek, megragadták a papok, a próféták és az egész nép, és ezt mondták: Meg kell halnod!

9 Miért prófétáltad azÚrnevében, hogy úgy jár ez a templom, mint Síló, ez a város pedig romhalmazzá és lakatlanná válik? És az egész nép összesereglett Jeremiás körül azÚrházánál.

A prófétát szabadon bocsátják

10 Amikor meghallották ezeket Júda vezetői, felmentek a királyi palotából azÚrházába, és leültek azÚrháza új kapujának bejáratánál.

11 A papok és a próféták ezt mondták a vezetőknek és az egész népnek: Halálra kell ítélni ezt az embert, mert ez ellen a város ellen prófétált, ahogyan magatok is hallottátok.

12 Jeremiás viszont ezt mondta az összes vezetőnek és az egész népnek: AzÚrküldött engem, hogy a templom és a város ellen elmondjam mindazokat a prófétai igéket, amelyeket hallottatok.

13 Most azért jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket, és hallgassatok azÚrnak, a ti Isteneteknek szavára! Akkor majd megbánja azÚr, hogy veszedelemmel fenyegetett titeket.

14 Ami pedig engem illet: a kezetekben vagyok. Bánjatok velem úgy, ahogyan jónak és helyesnek látjátok!

15 De tudjátok meg, hogy ha megöltök, ártatlan vér terhel benneteket, ezt a várost és lakóit, mert valóban azÚrküldött engem hozzátok, hogy elmondjam nektek mindezeket az igéket.

16 A vezetők és az egész nép ezt mondták a papoknak és a prófétáknak: Nem kell halálra ítélni ezt az embert, hiszen Istenünknek, azÚrnak nevében beszélt hozzánk.

17 Az ország vénei közül is felálltak egyesek, és ezt mondták az egész összegyűlt népnek:

18 Ezékiás júdai király idejében is volt egy próféta, a móreseti Mikeás, aki ezt mondta Júda egész népének: Így szól a SeregekUra: Felszántják a Siont, mint a mezőt, Jeruzsálem romhalmaz lesz, a templomhegy pedig erdős magaslat.

19 Mégsem ölte meg Ezékiás júdai király és egész Júda, mert félték azUrat, és mert esedeztek azÚrhoz. AzÚrpedig megbánta, hogy veszedelemmel fenyegette őket. Mi pedig ilyen nagy bajt zúdítanánk magunkra?

Úrijjá mártírhalála

20 Volt egy másik ember is, aki azÚrnevében prófétált: a Kirjat-Jeárímból való Úrijjá, Semajá fia. Ő is ez ellen a város és ország ellen prófétált, egészen úgy, ahogy Jeremiás.

21 Amikor meghallotta Jójákím király, az előkelők és a vezérek, hogy mit beszélt, halálra kerestette a király. Úrijjá ezt meghallva megijedt, és Egyiptomba menekült.

22 Jójákím király azonban embereket küldött Egyiptomba: Elnátánt, Akbór fiát és vele együtt másokat is Egyiptomba küldött.

23 Ezek visszahozták Úrijját Egyiptomból, Jójákím király elé vitték, aki kivégeztette, holttestét pedig a köznép temetőjébe dobatta.

24 Jeremiásnak azonban pártját fogta Ahíkám, Sáfán fia; ezért nem adták a nép kezébe, és nem ölték meg.

Jeremiás igát vesz a nyakába

1 Cidkijjának, Jósiás fiának, Júda királyának uralkodása kezdetén így szólt azÚrigéje Jeremiáshoz:

2 Ezt mondta nekem azÚr: Készíts magadnak kötelet meg jármot, és vedd a nyakadba!

3 Azután küldj üzenetet Edóm királyához, Móáb királyához, az ammóniak királyához, Tírusz királyához és Szidón királyához azokkal a követekkel, akik Jeruzsálembe érkeztek Cidkijjá júdai királyhoz!

4 Parancsold meg nekik, hogy mondják meg uruknak: Így szól a SeregekUra, Izráel Istene: Mondjátok meg uratoknak:

5 Nagy hatalmammal és kinyújtott karommal én alkottam meg a földet meg az embereket és az állatokat, amelyek a földön élnek, és annak adom, akinek jónak látom.

6 Most szolgámnak, Nebukadneccar babilóniai királynak a kezébe adom mindezeket az országokat. Még a vadállatokat is neki adom, hogy neki szolgáljanak.

7 Őt, fiát és unokáját szolgálja majd minden nép, amíg el nem érkezik az az idő, amikor az ő országa is szolgálni fog hatalmas népeknek és nagy királyoknak.

8 Ezért fegyverrel, éhínséggel és dögvésszel büntetem azt a népet és országot, amely nem szolgálja Nebukadneccart, Babilónia királyát, és nem hajtja nyakát Babilónia királyának az igájába! – így szól azÚr. Végül egészen megsemmisítem őket általa.

9 Ne hallgassatok azért prófétáitokra, a jósokra és az álomlátókra, a varázslókra és az igézőkre, akik ezt mondják nektek: Ne szolgáljatok Babilónia királyának!

10 Mert hazugságot prófétálnak nektek, hogy eltávolítsalak benneteket földetekről, szétszórjalak benneteket, és elpusztuljatok.

11 Azt a népet azonban, amely a nyakát Babilónia királyának az igájába hajtja, és őt szolgálja, meghagyom földjén – így szól azÚr–, hogy művelje azt, és lakjék rajta.

12 Cidkijjának, Júda királyának is ugyanezeket mondtam: Hajtsátok a nyakatokat Babilónia királyának az igájába, szolgáljátok őt és népét, akkor élni fogtok!

13 Miért halnál meg népeddel együtt fegyver, éhínség és dögvész miatt, ahogyan megmondta azÚrarról a népről, amely nem akarja szolgálni Babilónia királyát?

14 Ne hallgassatok azoknak a prófétáknak a szavára, akik azt mondják, hogy ne szolgáljatok Babilónia királyának, mert hazugságot prófétálnak nektek!

15 Nem én küldtem őket – így szól azÚr–, hazugságot prófétálnak a nevemben, hogy szétszórjalak benneteket, és elpusztuljatok azokkal a prófétákkal együtt, akik ilyeneket prófétálnak nektek.

16 A papokhoz és az egész néphez pedig így beszéltem: Ezt mondja azÚr: Ne hallgassatok prófétáitok szavára, akik azt prófétálják nektek, hogy most már hamarosan visszahozzák Babilonból azÚrházának edényeit. Hazugságot prófétálnak nektek.

17 Ne hallgassatok rájuk, szolgáljátok Babilónia királyát, és élni fogtok! Miért legyen romhalmazzá ez a város?

18 Ha próféták ők, és azÚrigéje van náluk, akkor kérleljék a SeregekUrát, hogy ne kerüljenek Babilonba azok az edények, amelyek még megmaradtak azÚrházában, Júda királyi palotájában és Jeruzsálemben.

19 Ezt mondja a SeregekUra az oszlopokról, a nagy medencéről, az állványokról és a többi edényről, amelyek még ebben a városban vannak,

20 amelyeket nem vitt el Nebukadneccar, Babilónia királya, amikor fogságba vitte Jekonját, Jójákím fiát, Júda királyát meg Júda és Jeruzsálem valamennyi nemesét Jeruzsálemből Babilóniába;

21 bizony, ezt mondja a SeregekUra, Izráel Istene azokról az edényekről, amelyek még azÚrházában, Júda királyi palotájában és Jeruzsálemben maradtak:

22 Ezek is Babilonba kerülnek, és ott lesznek mindaddig, amíg számon nem kérem azokat – így szól azÚr–, és vissza nem hozom erre a helyre.

Hananjá és Jeremiás összetűzése

1 Abban az esztendőben, Cidkijjá júdai király uralkodása kezdetén, a negyedik esztendő ötödik hónapjában ezt mondta nekem a Gibeónból való Hananjá próféta, Azzúr fia azÚrházánál, a papok és az egész nép előtt:

2 Így szól a SeregekUra, Izráel Istene: Összetöröm Babilónia királyának az igáját!

3 Két esztendőn belül visszahozom erre a helyre azÚrházának minden edényét, amelyet elvitt Nebukadneccar, Babilónia királya erről a helyről, és Babilonba vitt.

4 Visszahozom erre a helyre Jekonját, Jójákím fiát, Júda királyát és az összes júdai foglyot, aki elkerült Babilóniába – így szól azÚr–, mert összetöröm Babilónia királyának az igáját.

5 De Jeremiás próféta válaszolt Hananjá prófétának a papok és az egész nép előtt, akik ott álltak azÚrházánál.

6 Ezt mondta Jeremiás próféta: Ámen! Bár megtenné ezt azÚr, és teljesítené azÚra szavaidat, amelyben azt prófétáltad, hogy azÚrházának edényei és azok, akik fogságba mentek, mind visszakerülnek Babilonból erre a helyre!

7 De hallgasd csak meg azt az igét, amelyet én hirdetek most neked és az egész népnek:

8 Azok a próféták, akik előttem és előtted voltak régtől fogva, háborúról, éhínségről és dögvészről prófétáltak hatalmas országok és nagy királyságok ellen.

9 Ha pedig egy próféta békességről prófétál, akkor a prófétai ige beteljesedésekor majd kiderül, hogy valóban azÚrküldte-e azt a prófétát.

10 Ekkor Hananjá próféta levette a jármot Jeremiás próféta nyakáról, és összetörte.

11 Majd ezt mondta Hananjá az egész nép előtt: Ezt mondja azÚr: Így töröm le Nebukadneccar babilóniai király igáját két esztendőn belül minden nép nyakáról! Jeremiás próféta ekkor elment útjára.

12 De így szólt azÚrigéje Jeremiáshoz, miután Hananjá próféta letörte a jármot Jeremiás próféta nyakáról:

13 Menj, és ezt mondd Hananjának: Így szól azÚr: Fajármot törtél össze, de vasjármot csináltál helyette!

14 Mert ezt mondja a SeregekUra, Izráel Istene: Vasigát teszek mindezeknek a népeknek a nyakára, hogy Nebukadneccart, Babilónia királyát szolgálják. Szolgálni is fogják, sőt még a vadállatokat is neki adom.

15 Majd ezt mondta Jeremiás próféta Hananjá prófétának: Hallgass ide, Hananjá! Nem küldött téged azÚr, hazugsággal biztatod ezt a népet!

16 Azért ezt mondja azÚr: Eltöröllek téged a föld színéről, még ebben az esztendőben meghalsz, mert szavaiddal el akartad téríteni őket azÚrtól.

17 Meg is halt Hananjá próféta még annak az esztendőnek a hetedik hónapjában.

Jeremiás levelet ír a száműzötteknek

1 Ez szó szerint az a levél, amelyet Jeremiás próféta Jeruzsálemből küldött a foglyok közt megmaradt véneknek és papoknak, prófétáknak és az egész népnek, akiket fogságba vitt Nebukadneccar Jeruzsálemből Babilóniába,

2 miután Jekonjá király, az anyakirálynő, a főemberek, Júda és Jeruzsálem vezetői, a mesteremberek és a várépítők elkerültek Jeruzsálemből.

3 Elászá, Sáfán fia és Gemarjá, Hilkijjá fia által küldte el, akiket Cidkijjá, Júda királya küldött Nebukadneccar babilóniai királyhoz Babilonba:

4 Így szól a SeregekUra, Izráel Istene valamennyi fogolyhoz, akiket fogságba vitettem Jeruzsálemből Babilóniába:

5 Építsetek házakat, és lakjatok bennük! Ültessetek kerteket, és egyétek azok gyümölcsét!

6 Házasodjatok, szülessenek fiaitok és leányaitok! Házasítsátok meg fiaitokat, és adjátok férjhez leányaitokat! Szüljenek azok fiúkat és lányokat! Szaporodjatok azon a helyen, és ne fogyjatok!

7 Fáradozzatok annak a városnak a jólétén, ahová fogságba vitettelek titeket, és imádkozzatok érte azÚrhoz, mert annak a jólététől függ a ti jólétetek is!

8 Ezt mondja a SeregekUra, Izráel Istene: Ne engedjétek, hogy rászedjenek benneteket a próféták és a jósok, akik köztetek vannak, és ne hallgassatok az álomlátók álmaira!

9 Mert hazugságot prófétálnak nektek az én nevemben. Nem én küldtem őket! – így szól azÚr.

10 Ezt mondja azÚr: Majd ha eltelik a babiloni hetven esztendő, akkor gondom lesz rátok, és valóra váltom azt a jót, amelyet megígértem, és visszahozlak benneteket erre a helyre.

11 Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól azÚr–: jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok.

12 Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket.

13 Ha kerestek majd, megtaláltok engem, ha teljes szívből kutattok utánam.

14 Megengedem majd, hogy megtaláljatok – így szól azÚr–, és jóra fordítom sorsotokat: összegyűjtelek titeket minden nép közül; mindenhonnan, ahová csak szétszórtalak – így szól azÚr–, és visszahozlak erre a helyre, ahonnan fogságba vitettelek titeket.

15 Hiába mondtátok, hogy támasztott nektek azÚrprófétákat Babilóniában is!

16 Ezt mondja azÚra királynak, aki Dávid trónján ül, és az egész népnek, amely ebben a városban lakik, honfitársaitoknak, akik nem mentek veletek fogságba:

17 Így szól a SeregekUra: Fegyvert, éhínséget és dögvészt bocsátok rájuk, és olyanná teszem őket, mint a rothadt fügék, amelyek ehetetlenül rosszak.

18 Üldözni fogom őket fegyverrel, éhínséggel és dögvésszel. Elrettentő példává teszem őket a föld minden országa számára: átkaikban velük példálóznak, elborzadva fölszisszennek láttukra, és gyalázattal fogják emlegetni őket mindazok a népek, amelyek közé szétszórtam őket.

19 Mert nem hallgattak a szavamra – így szól azÚr–, pedig üzentem nekik szolgáim, a próféták által, méghozzá idejében üzentem, de nem engedelmeskedtek – így szól azÚr.

Jövendölés a hamis próféták ellen

20 Halljátok meg azÚrigéjét mindnyájan, ti foglyok, akiket Jeruzsálemből Babilóniába száműztem!

21 Így szól a SeregekUra, Izráel Istene Ahábról, Kólájá fiáról és Cidkijjáról, Maaszéjá fiáról, akik hazugságot prófétálnak nektek az én nevemben: Nebukadneccar babilóniai király kezébe adom őket, és ő kivégezteti őket a szemetek láttára.

22 Átkaikba foglalják őket a Babilóniában élő júdai foglyok, és ezt mondják: Olyanná tegyen téged azÚr, mint Cidkijját és Ahábot, akiket lassú tűzön égetett meg Babilónia királya!

23 Mert olyan dolgot követtek el, ami becstelenség Izráelben: paráználkodtak felebarátaik feleségével, és hazug igét hirdettek az én nevemben, amelyet nem parancsoltam nekik. Én tudom és tanúsítom ezt – így szól azÚr.

24 A nehelámi Semajának pedig mondd meg:

25 Így szól a SeregekUra, Izráel Istene: Te leveleket küldtél a magad nevében Jeruzsálem egész népének és Cefanjá főpapnak, Maaszéjá fiának meg az egész papságnak, és ezt írtad:

26 AzÚrtett téged Jójádá főpap utódjává, hogy ügyelj azÚrházában minden féleszű és prófétálgató emberre, és zárd kalodába, vagy verd vasra őket.

27 Akkor miért nem fenyítetted meg az anátóti Jeremiást, aki nektek prófétálgat?

28 Hiszen ilyen levelet küldött hozzánk Babilóniába: Hosszú lesz a fogság! Építsetek házakat, és lakjatok bennük! Ültessetek kerteket, és egyétek azok gyümölcsét!

29 Cefanjá főpap azonban felolvasta ezt a levelet Jeremiás prófétának.

30 Ekkor így szólt azÚrigéje Jeremiáshoz:

31 Küldd el ezt az üzenetet mindazoknak, akik fogságba mentek: Így szól azÚra nehelámi Semajáról: Mivel Semajá prófétált nektek, pedig nem én küldtem őt, és hazugsággal biztatott benneteket,

32 azért ezt mondja azÚr: Megbüntetem a nehelámi Semaját és ivadékait. Nem marad meg közülük senki e nép soraiban, és nem fogja élvezni azt a jót, amelyet népemmel teszek – így szól azÚr–, mert szavaival el akarta téríteni őket azÚrtól.

Vigasztaló ígéret a népnek

1 Így szólt azÚrigéje Jeremiáshoz:

2 Ezt mondja azÚr, Izráel Istene: Írd le magadnak egy könyvbe mindazokat az igéket, amelyeket kijelentettem neked!

3 Eljön az idő – így szól azÚr–, amikor jóra fordítom népemnek, Izráelnek és Júdának a sorsát – mondja azÚr–, és visszahozom őket arra a földre, amelyet őseiknek adtam, és birtokba fogják azt venni.

4 Ezeket az igéket jelentette ki azÚrIzráelről és Júdáról.

5 Így szól azÚr:

Riadt lármát hallok,

rettegés van, nincs békesség!

6 Kérdezzétek meg, nézzetek utána:

szokott-e szülni férfiember?

Miért látok ennyi férfit

ágyékra tett kézzel, mintha vajúdnának?

Miért sápadt el annyira minden arc?

7 Jaj, mert nagy nap lesz az,

nincs hozzá fogható!

Nyomorúság ideje lesz az Jákóbnak,

de megszabadul belőle!

8 Azon a napon letöröm igáját nyakadról – így szól a SeregekUra –, köteleidet leszaggatom. Nem szolgálnak többé idegeneknek,

9 hanem Istenüket, azUrat fogják szolgálni, és Dávidot, a királyukat, akit adok nekik.

10 Te azért ne félj, szolgám, Jákób

– így szól azÚr–,

és ne rettegj, Izráel!

Mert én hazasegítelek a messzeségből,

gyermekeidet a fogság földjéről.

Visszatér Jákób, és békében lesz,

gondtalanul él, nem háborgatja senki.

11 Én veled leszek – így szól azÚr–,

és megszabadítalak.

Véget vetek minden népnek,

akik közé szétszórtalak,

de neked nem vetek véget.

Megfenyítelek igazságosan,

mert nem hagyhatlak büntetés nélkül.

Izráel újjáépül

12 Ezt mondja azÚr:

Halálos a bajod,

sérüléseid gyógyíthatatlanok!

13 Sebedet senki sem orvosolja,

gyógyír és kötszer nincsen a számodra.

14 Szeretőid mind elfelejtettek,

nem törődnek veled.

Megvertelek,

mintha ellenség vert volna,

és kegyetlen ember fenyített volna meg.

Mert sok a bűnöd, és súlyosak a vétkeid.

15 Miért kiáltozol bajodban,

kibírhatatlan fájdalmaid miatt?

Mert sok a bűnöd és súlyosak a vétkeid,

azért bántam így veled.

16 De majd elpusztulnak pusztítóid,

fogságba fog menni minden ellenséged.

Ki fogják fosztani fosztogatóidat,

prédára vetem minden prédálódat.

17 Bekötözöm sebeidet,

meggyógyítom zúzódásaidat

– így szól azÚr.

Mert eltaszítottnak hívnak téged,

Sion, akivel senki sem törődik.

18 Ezt mondja azÚr:

Jóra fordítom Jákób sátrainak sorsát,

és megkönyörülök lakóhelyein.

A romok helyén fölépül a város,

és ott áll majd a palota az őt illető helyen.

19 Hálaének hangzik belőlük,

örvendezők hangja.

Megszaporítom őket,

és nem fogynak el,

tiszteletet támasztok irántuk,

és nem nézik le őket.

20 Fiai olyanok lesznek, mint hajdan,

és gyülekezete szilárdan áll majd előttem.

De megbüntetem minden sanyargatóját!

21 Közülük származik fejedelme,

közülük kerül ki uralkodója.

Közelembe engedem,

és ő közeledik hozzám;

mert ki merné kockáztatni életét,

hogy közeledjék hozzám?

– így szól azÚr.

22 Az én népem lesztek,

én pedig Istenetek leszek.

23 Íme, azÚrforgószele,

lángoló haragja árad,

mint kavargó szélvész kavarog

a bűnösök feje fölött.

24 Nem szűnik azÚrizzó haragja,

amíg el nem végzi

és meg nem valósítja

szíve szándékait.

Az utolsó napokban

majd megértitek ezt.

Jövendölés a hazatérésről

1 Abban az időben – így szól azÚr– Izráel minden nemzetségének Istene leszek, ők pedig az én népem lesznek.

2 Ezt mondja azÚr:

Kegyelmet kapott a pusztában

a fegyvertől megmenekült nép,

a nyugalma felé tartó Izráel.

3 A messzeségben is megjelent azÚr:

Örök szeretettel szerettelek,

azért vontalak magamhoz hűségesen.

4 Fölépítelek még téged, és fölépülsz,

Izráel szüze!

Fölékesíted még magad,

és kézi dobokkal

lejtesz majd táncot a vigadozók között!

5 Ültetsz te még szőlőt

Samária hegyein,

és akik elültetik,

azok fogják szüretelni is.

6 Mert eljön az a nap,

amikor az őrök így kiáltanak

Efraim hegyein:

Jöjjetek, menjünk a Sionra,

Istenünkhöz, azÚrhoz!

A hazatérés

7 Ezt mondja azÚr:

Ujjongjatok, örüljetek Jákób sorsán,

vigadozzatok a népek élén,

hirdessétek, és mondjatok dicséretet:

azÚrmegszabadította népét,

Izráel maradékát!

8 Visszahozom őket észak földjéről,

összegyűjtöm a föld pereméről.

Lesz közöttük vak és sánta,

terhes és szülő asszony egyaránt:

nagy gyülekezetként térnek ide vissza.

9 Sírva jönnek, és fohászkodnak,

miközben vezetem őket;

folyóvizekhez vezetem egyenes úton,

amelyen nem botladoznak.

Mert atyja vagyok Izráelnek:

Efraim az elsőszülöttem.

10 Halljátok azÚrigéjét, ti, népek,

hirdessétek a távoli szigeteken,

és mondjátok:

Aki szétszórta Izráelt, össze is gyűjti,

és őrzi, mint pásztor a nyáját.

11 Mert megváltotta azÚrJákóbot,

kiszabadította az erősebb kezéből.

12 Megjönnek majd, és ujjonganak

Sion magaslatán,

élvezik azÚrtól kapott javakat:

a gabonát, a mustot és az olajat,

a juhokat és a marhákat.

Olyan lesz a lelkük,

mint az öntözött kert,

és nem hervadoznak többé.

13 Akkor örömtáncot jár a szűz,

örülnek az ifjak a vénekkel együtt.

Gyászukat örömre fordítom,

megvigasztalom őket,

örömet szerzek nekik

a kiállott szenvedés után.

14 A papokat bőséggel árasztom el,

népem pedig jóllakik javaimmal

– így szól azÚr.

15 Ezt mondja azÚr:

Hangos jajgatás hallatszik Rámában

és keserves sírás:

Ráhel siratja fiait,

nem tud megvigasztalódni,

mert nincsenek többé fiai.

16 Ezt mondja azÚr:

Hagyd abba a hangos sírást,

ne könnyezzenek szemeid!

Mert meglesz szenvedésed jutalma

– így szól azÚr–,

visszatérnek fiaid

az ellenség földjéről.

17 Reménykedhetsz a jövőben

– így szól azÚr–,

mert visszatérnek hazájukba fiaid.

Efraim bűnbánata – Isten irgalmassága

18 Jól hallom Efraim kesergését:

Megvertél, mint egy tanulatlan borjút,

és én elszenvedtem a verést.

Téríts meg engem, hogy megtérjek,

mert te vagy,Uram, az én Istenem!

19 Elfordultam tőled,

de aztán megbántam,

belátva bűnömet a mellemet vertem,

szégyenkeztem, pironkodtam,

mert viselnem kellett

ifjúságom gyalázatát.

20 Hát nem az én drága fiam Efraim?

Hát nem az én kedves gyermekem?

Valahányszor megfenyegetem,

végül mégis elfog a szánalom iránta:

megremeg érte a bensőm,

irgalmaznom kell neki

– így szól azÚr.

21 Állíts magadnak jelzőoszlopokat,

rakj le útjelzőket,

figyeld az országutat,

az utat, amelyen elmentél!

Térj vissza, Izráel szüze,

térj vissza városaidba!

22 Meddig tétovázol még,

te szófogadatlan leány?

Mert valami újat teremt

azÚra földön:

a nő fog járni a férfi után!

23 Így szól a SeregekUra, Izráel Istene: Fogják még ezt mondani Júda országában és városaiban, ha majd jóra fordítom sorsukat: Áldjon meg téged azÚr, igazság hajléka, szent hegy!

24 Ott laknak majd Júdában és összes városában együtt a földművesek és a pásztorkodók.

25 Felüdítem a fáradt lelket, és megelégítek minden elcsüggedt lelket.

26 Akkor mondják majd: Fölébredtem és fölnéztem; milyen jólesett az alvás!

27 Eljön még az az idő – így szól azÚr–, amikor bevetem Izráel házát és Júda házát embermaggal és állatmaggal.

28 És ahogy gondom volt arra, hogy kigyomláljam és leromboljam, ledöntsem és elpusztítsam őket, és veszedelmet hozzak rájuk, úgy gondom lesz arra is, hogy fölépítsem és elplántáljam őket – így szól azÚr.

29 Abban az időben nem mondják többé, hogy

az apák ettek egrest,

és a fiak foga vásott el tőle,

30 hanem mindenki a maga bűnéért hal meg: minden embernek a saját foga vásik el, ha egrest eszik.

Isten új szövetséget köt népével

31 Eljön az az idő – így szól azÚr–, amikor új szövetséget kötök Izráel és Júda házával.

32 Nem olyan szövetséget, amilyet őseikkel kötöttem, amikor kézen fogva vezettem ki őket Egyiptom földjéről; mert ezt a szövetséget megszegték, pedig én voltam az Uruk – így szól azÚr.

33 Hanem ilyen lesz az a szövetség, amelyet Izráel házával fogok kötni, ha eljön az ideje – így szól azÚr–: Törvényemet beléjük helyezem, szívükbe írom be. Én Istenük leszek, ők pedig az én népem lesznek.

34 Akkor nem tanítja többé egyik ember a másikat, ember az embertársát arra, hogy ismerje meg azUrat, mert mindenki ismerni fog engem, kicsinyek és nagyok – így szól azÚr–, mert megbocsátom bűneiket, és nem gondolok többé vétkeikre.

35 Ezt mondja azÚr,

aki adta a napot,

hogy nappal világítson,

és megszabta

a hold meg a csillagok rendjét,

hogy éjjel világítsanak,

aki mozgásban tartja a tengert,

hogy zúgjanak hullámai,

akinek SeregekUra a neve:

36 Ha majd eltűnik ez a rend

színem elől – így szól azÚr–,

akkor szakad magva Izráelnek is,

és soha többé nem lesz az én népem.

37 Ezt mondja azÚr:

Ha majd meg lehet mérni

az eget odafent,

és ki lehet kutatni

idelent a föld alapjait,

akkor vetem el Izráel utódait

mindazért, amit elkövettek

– így szól azÚr.

38 Eljön az az idő – így szól azÚr–, amikor fölépül azÚrvárosa, a Hananél-toronytól a Szeglet-kapuig.

39 Azután továbbmegy a mérőzsinór egyenesen a Gáréb-halomig, majd elfordul Góá felé.

40 Az egész Hulla-völgy és Hamu-völgy, a Kidrón-patakig valamennyi mező, a Ló-kapu szegletéig kelet felé azÚrszent helye lesz. Nem dúlják föl, és nem rombolják le soha többé.

Jeremiás földet vásárol

1 AzÚrigéje szólt Jeremiáshoz Cidkijjának, Júda királyának a tizedik esztendejében, amely Nebukadneccar tizennyolcadik esztendeje volt.

2 Akkor már körülzárva tartotta a babilóniai király hadserege Jeruzsálemet, Jeremiás próféta pedig fogoly volt Júda királyának palotájában, a börtön udvarában.

3 Itt tartotta fogva Cidkijjá, Júda királya ezzel a váddal: Miért prófétálod, hogy azt mondja azÚr: „Ezt a várost a babilóniai király kezébe adom, és ő elfoglalja azt”?

4 És hogy „Cidkijjá, Júda királya sem fog megmenekülni a káldeusok kezéből, hanem a babilóniai király kezébe kerül: személyesen beszél majd vele, és szemtől szemben fog majd állni vele.

5 Babilóniába viszi Cidkijját, és ott lesz, amíg rá nem tekintek – így szól azÚr. Hiába harcoltok a káldeusok ellen, nem boldogultok!”

6 Jeremiás ezt mondta: Így szólt hozzám azÚrigéje:

7 Sallúm nagybátyádnak a fia, Hanamél el fog jönni hozzád, és ezt mondja majd: Vedd meg a szántóföldemet Anátótban, mert te vagy a legközelebbi rokonom, neked van jogod megvenni.

8 El is jött hozzám Hanamél, a nagybátyám fia azÚrszava szerint a börtön udvarába, és ezt mondta nekem: Vedd meg szántóföldemet, amely Benjámin földjén, Anátótban van, mert tied az öröklés joga, vedd meg mint legközelebbi rokon! Mivel ráismertem, hogy ez azÚrszava,

9 megvettem Hanaméltól, nagybátyám fiától az anátóti szántóföldet, és kimértem ezüstben az árát: tizenhét sekelt.

10 Megírtam a szerződést, lepecsételtem, és tanúkkal hitelesíttettem, az ezüstöt pedig kimértem mérlegen.

11 Azután fogtam az adásvételi szerződést, azt is, amely annak rendje-módja szerint le volt pecsételve, meg a le nem zártat is,

12 és odaadtam az adásvételi szerződést Bárúknak, Nérijjá fiának, Mahszéjá unokájának nagybátyám fia, Hanamél előtt, az adásvételi szerződést aláíró tanúk meg a börtön udvarán ülő júdaiak előtt.

13 És megparancsoltam Bárúknak mindannyiuk előtt:

14 Így szól a SeregekUra, Izráel Istene: Fogd ezeket az iratokat, ezt az adásvételi szerződést, a lepecsételtet is meg ezt a le nem zárt szerződést is, és tedd azokat cserépedénybe, hogy sokáig megmaradjanak!

15 Mert ezt mondja a SeregekUra, Izráel Istene: Fognak még házat, szántóföldet és szőlőt venni ebben az országban!

Jeremiás tanácsért könyörög Istenhez

16 Majd így imádkoztam azÚrhoz, miután odaadtam az adásvételi szerződést Bárúknak, Nérijjá fiának:

17 Ó, Uram,Uram! Nagy hatalmaddal és kinyújtott karoddal te alkottad meg az eget és a földet; neked semmi sem lehetetlen!

18 Te irgalmas vagy ezer nemzedéken át, de megfizetsz az atyák bűnéért fiaiknak is, te nagy Isten, te hatalmas, akinek SeregekUra a neve!

19 Nagyszerűek a terveid, hatalmasak a tetteid. Szemedet rajta tartod az emberek minden útján, mindenkivel úgy bánsz, ahogyan élete és tetteinek a gyümölcse szerint megérdemli.

20 Jeleket és csodákat tettél Egyiptomban, Izráelben és az emberek között is mind a mai napig. Olyan nevet szereztél magadnak, amely ma is ismert.

21 Kihoztad népedet, Izráelt Egyiptomból jelek és csodák között, erős kézzel, kinyújtott karral, nagy és félelmetes tettek kíséretében.

22 Nekik adtad ezt az országot, amelyet esküvel ígértél oda őseiknek, ezt a tejjel-mézzel folyó földet.

23 Ők bementek, és birtokba is vették. De nem hallgattak szavadra, nem éltek törvényed szerint, és nem tették meg mindazt, amit megparancsoltál nekik. Ezért zúdítottad rájuk mindezt a veszedelmet.

24 Az ostromsáncok már elérték a várost, elfoglalására készen, és ez a város a fegyver, az éhínség és a dögvész miatt hamarosan az ostromló káldeusok kezébe kerül. Amit megígértél, megtörtént, magad is láthatod!

25 És mégis ezt mondtad nekem, Uram, ó,Uram: Vedd meg ezt a szántóföldet ezüstért, és hitelesíttesd tanúkkal! – pedig ez a város a káldeusok kezébe kerül!

Isten válasza

26 Így szólt azÚrigéje Jeremiáshoz:

27 Én vagyok azÚr, minden élőnek az Istene. Van-e számomra lehetetlen?

28 Azért ezt mondja azÚr: Én ezt a várost a káldeusok és Nebukadneccar babilóniai király kezébe adom, és ő elfoglalja azt.

29 Behatolnak az ostromló káldeusok ebbe a városba, fölgyújtják a várost, és fölperzselik a házakkal együtt, amelyeknek a tetején Baalnak tömjéneztek, és más isteneknek mutattak be italáldozatokat, hogy engem bosszantsanak.

30 Bizony, Izráel és Júda fiai ifjúságuktól fogva mindig azt tették, amit rossznak látok, Izráel fiai csak bosszantottak engem kezük csinálmányaival – így szól azÚr.

31 Mert csak dühített és bosszantott engem ez a város felépítése napjától fogva mind a mai napig; ezért elvetem színem elől.

32 Mert Izráel és Júda fiai sok gonoszságot követtek el bosszantásomra, ők maguk, királyaik, vezetőik, papjaik, prófétáik, Júda férfiai és Jeruzsálem lakói.

33 A hátukat fordították felém, és nem az arcukat; bár tanítottam őket, idejében tanítottam, de nem fogadták meg engedelmesen az intést.

34 Förtelmes bálványaikat abban a házban állították föl, amelyet rólam neveztek el, és tisztátalanná tették azt.

35 Áldozóhalmokat építettek Baalnak a Ben-Hinnóm-völgyben, és feláldozták fiaikat és leányaikat Moloknak. Pedig ezt nem parancsoltam, sőt eszembe sem jutott, hogy ilyen utálatos dolgot követhetnek el, és ezzel viszik majd vétekbe Júdát.

36 Most mégis ezt mondja azÚr, Izráel Istene erről a városról, amelyről azt mondjátok, hogy a fegyver, az éhínség és a dögvész miatt a babilóniai király kezébe kerül:

37 Összegyűjtöm majd lakóit mindazokból az országokból, ahová lángoló haragomban és nagy felháborodásomban szétszórtam őket. Visszahozom őket erre a helyre, és megengedem, hogy biztonságban lakjanak.

38 Az én népem lesznek, én pedig Istenük leszek.

39 Egy szívet és egy utat adok nekik, hogy engem féljenek mindenkor, és jó dolguk legyen nekik is meg utódaiknak is.

40 Örök szövetséget kötök velük: nem fordulok el tőlük, mindig jót teszek velük, és olyanná teszem szívüket, hogy féljenek engem, és többé ne hagyjanak el.

41 Örömmel, teljes szívemből és teljes lelkemből teszek jót velük, és véglegesen elültetem őket ebbe a földbe.

42 Mert ezt mondja azÚr: Ahogyan elhoztam erre a népre mindezt a nagy rosszat, ugyanúgy elhozom rájuk mindazt a jót is, amelyet most ígérek nekik.

43 Mert fognak még szántóföldet venni ebben az országban, amelyről azt mondjátok, hogy ember és állat nélkül maradt pusztaság, amely a káldeusok kezébe került.

44 Ezüstért vesznek szántóföldet, lepecsételt és tanúkkal hitelesített szerződést írnak róla Benjámin földjén, Jeruzsálem környékén és Júda városaiban, a hegyvidék, az alföld és a Délvidék városaiban, mert jóra fordítom sorsukat! – így szól azÚr.

Jeruzsálem és Júda sorsa jóra fordul

1 Másodszor is szólt azÚrigéje Jeremiáshoz, amikor még fogoly volt a börtön udvarában.

2 Ezt mondta azÚr, aki a földet megalkotta, azÚr, aki azt formálta és megerősítette – azÚraz ő neve –:

3 Kiálts hozzám, és én válaszolok, hatalmas és rejtett dolgokat jelentek ki neked, melyekről még nem tudsz!

4 Mert ezt mondja azÚr, Izráel Istene e város házairól és Júda királyi palotáiról, amelyeket leromboltak, hogy felhasználják az ostromsáncokkal és fegyverekkel szemben

5 azok, akik harcba bocsátkoztak a káldeusokkal, de csak a lángoló haragomban megölt emberek holttestével lett tele a város, mert elrejtettem arcomat az elől a város elől sok gonoszsága miatt:

6 Én majd bekötözöm és orvoslom sebeit, meggyógyítom őket, és megmutatom nekik, milyen kincs az igazi béke.

7 Jóra fordítom Júda és Izráel sorsát, újjáépítem őket, hogy olyanok legyenek, mint régen.

8 Megtisztítom őket minden bűnüktől, amelyeket elkövettek ellenem; megbocsátom minden bűnüket, amelyeket elkövettek ellenem, amikor elpártoltak tőlem.

9 Ez a város hírnevet, örömöt, dicséretet és tisztességet szerez majd nekem a föld minden népe előtt, ha meghallják, hogy mennyi jót teszek velük. De rettegni és reszketni is fognak, ha látják, mennyi jót és milyen békességet adok nekik.

10 Ezt mondja azÚrerről a helyről, amelyet ember és állat nélkül maradt pusztának mondtok, Júda városairól és Jeruzsálem utcáiról, amelyek lakatlan pusztasággá váltak, ember és állat nélkül:

11 Felhangzik még a vidám örvendezés hangja, a vőlegény és a menyasszony hangja és azoké, akik így énekelnek:

Adjatok hálát a SeregekUrának,

mert jó azÚr,

mert örökké tart szeretete!

Hálaadó énekkel jönnek azÚrházába, mert jóra fordítom az ország sorsát, és olyan lesz, amilyen régen volt – ezt mondja azÚr.

12 Ezt mondja a SeregekUra: Ezen az ember és állat nélkül maradt, pusztasággá vált helyen és ennek minden városában fognak még pásztorok tanyázni, nyájakat legeltetve.

13 A hegyvidék, a Sefélá-alföld és a Délvidék városaiban, Benjámin földjén, Jeruzsálem környékén és Júda városaiban átmegy még a nyáj a számadó keze alatt – ezt mondja azÚr.

Ígéret a dávidi királyságról és a lévita papságról

14 Eljön majd az idő – így szól azÚr–, amikor valóra váltom azt a jót, amit Izráel és Júda házáról ígértem.

15 Azokban a napokban és abban az időben igazi sarjadékot sarjasztok Dávidnak, aki törvényesen és igazságosan jár el az országban.

16 Azokban a napokban szabad lesz Júda, Jeruzsálem is biztonságban él, és így fogják nevezni: AzÚra mi igazságunk!

17 Mert így szól azÚr: Nem halnak ki Dávid utódai; lesz, aki Izráel házának trónján üljön.

18 És nem halnak ki a lévita papok utódai sem; lesznek, akik égőáldozatot mutatnak be, ételáldozatot égetnek, és véresáldozatot készítenek színem előtt mindenkor.

19 Így szólt azÚrigéje Jeremiáshoz:

20 Ezt mondja azÚr: Ha érvénytelenné tudjátok tenni a nappalra és éjszakára vonatkozó szövetségemet úgy, hogy ne legyen nappal és éjszaka a maga idejében,

21 akkor válik érvénytelenné szolgámmal, Dáviddal kötött szövetségem is úgy, hogy nem lesz fia, aki a trónján uralkodjék; meg szolgáimmal, a lévita papokkal kötött szövetségem is.

22 Amilyen megszámlálhatatlan az ég serege, és megmérhetetlen a tenger partján a homok, úgy megszaporítom szolgámnak, Dávidnak az utódait és a lévitákat, akik nekem szolgálnak.

23 Azután így szólt azÚrigéje Jeremiáshoz:

24 Nem veszed észre, mit beszél ez a nép? Azt, hogy elvetette azÚrazt a két nemzetséget, amelyet kiválasztott. Népemet pedig azzal csúfolják, hogy az már nem is számít nemzetnek előttük.

25 Ezt mondja azÚr: Ha már nem lesz érvényben a nappalra és éjszakára vonatkozó szövetségem, ha már nem én rendelkezem az ég és a föld fölött,

26 akkor vetem el Jákóbnak és szolgámnak, Dávidnak az utódait is, hogy ne az ő utódai közül válasszak uralkodókat Ábrahám, Izsák és Jákób utódai fölé. Mert én jóra fordítom sorsukat, és megkönyörülök rajtuk.

Cidkijjá sorsa megpecsételődik

1 AzÚrigéje szólt Jeremiáshoz, amikor Nebukadneccar, Babilónia királya egész hadseregével, az uralma alatt álló országok minden királyságával és népével ostromolni kezdte Jeruzsálemet és a többi várost.

2 Ezt mondta azÚr, Izráel Istene: Menj, szólj Cidkijjának, Júda királyának, és mondd meg neki, hogy így szól azÚr: Ezt a várost Babilónia királyának a kezébe adom, és ő fölperzseli.

3 Te sem menekülsz meg a kezéből, hanem elfognak, és átadnak neki. Szemtől szemben állsz a babiloni királlyal, személyesen beszél majd veled, és Babilonba kerülsz.

4 De azért halld meg azÚrigéjét, Cidkijjá, Júda királya! Ezt mondja rólad azÚr: Nem fegyvertől fogsz meghalni!

5 Békességben halsz meg, és amilyen gyásztüzet gyújtottak őseidnek, a korábbi királyoknak, elődeidnek, olyat gyújtanak neked is, és így siratnak el: Jaj, uram! Ezt határoztam! – így szól azÚr.

6 Akkor jelentette ki mindezt Jeremiás próféta Cidkijjának, Júda királyának Jeruzsálemben,

7 amikor Babilónia királyának a hadserege ostromolta Jeruzsálemet és Júda megmaradt városait, Lákíst és Azékát; mert Júda városai közül csak ezek a megerősített városok maradtak már meg.

A vezetők megszegik a rabszolgáknak adott ígéretet

8 AzÚrigéje szólt Jeremiáshoz, miután Cidkijjá király egyezséget kötött Jeruzsálem egész népével, hogy hirdessék ki a rabszolgák felszabadítását,

9 és engedje szabadon mindenki a héber rabszolgáját és rabszolganőjét, és ne tartsa szolgaságban senki a júdai embertársát.

10 Engedelmeskedtek is a vezetők valamennyien meg az egész nép; belementek az egyezségbe, hogy mindenki szabadon engedi rabszolgáját és rabszolganőjét, és nem tartja tovább senki szolgaságban őket. Engedelmeskedtek, és elengedték őket,

11 de azután kényszerítették a szabadon bocsátott rabszolgákat és rabszolganőket, hogy térjenek vissza, és erőszakkal újra rabszolgákká és rabszolganőkké tették őket.

12 Ekkor így szólt azÚrigéje Jeremiáshoz:

13 Ezt mondja azÚr, Izráel Istene: Én szövetséget kötöttem őseitekkel, amikor kihoztam őket Egyiptom földjéről, a szolgaság házából, és azt mondtam,

14 hogy minden hetedik esztendőben engedje el mindenki héber embertársát, aki eladta magát. Hat évig szolgáljon, azután engedd őt szabadon! De őseitek nem hallgattak és nem figyeltek rám.

15 Ti viszont most megtértetek, és azt tettétek, amit én helyesnek látok. Kihirdettétek felebarátaitok felszabadítását, és egyezséget kötöttetek színem előtt abban a házban, amelyet rólam neveztek el.

16 De azután újra meggyaláztátok nevemet, mert mindenki visszakényszerítette rabszolgáját és rabszolganőjét, akit szabadon bocsátott, hogy menjen, amerre lát, majd erőszakkal újra rabszolgákká és rabszolganőkké tettétek őket.

17 Azért ezt mondja azÚr: Ti nem engedelmeskedtetek nekem igazán, amikor felszabadulást hirdettetek, ki-ki az embertársának és a felebarátjának. Most azért én hirdetek nektek felszabadulást – így szól azÚr–, hogy szabadon pusztítson titeket a fegyver, a dögvész és az éhínség, és elrettentő példává teszlek benneteket a föld minden országa számára.

18 Azokat pedig, akik megszegték az egyezséget, akik nem tartották meg azt, amit színem előtt foglaltak egyezségbe, olyanokká teszem, mint azt a borjút, amelyet kettévágtak, és átmentek a részei között.

19 Júda és Jeruzsálem vezetőit, az udvarnokokat, a papokat és az ország egész népét, akik átmentek a borjú részei között,

20 ellenségeik kezébe adom, az életükre törők kezébe, holttestük pedig az ég madarainak és a föld állatainak lesz az eledele.

21 Cidkijját, Júda királyát és vezéreit is ellenségeik kezébe adom, az életükre törők kezébe, a babilóniai király hadseregének hatalmába, amely most elvonult innen.

22 Mert parancsot adok – így szól azÚr–, és visszahozom őket ehhez a városhoz: ostrom alá veszik, elfoglalják és fölperzselik. Júda városait pedig lakatlan pusztasággá teszem!

A rékábiak példaadó engedelmessége

1 Így szólt azÚrigéje Jeremiáshoz, Jójákímnak, Jósiás fiának, Júda királyának az idejében:

2 Menj el a rékábiak háza népéhez, és beszélj velük; vidd be őket azÚrházának egyik kamrájába, és adj nekik bort inni!

3 Magam mellé vettem tehát Jaazanját, aki Jirmejá fia, Habaccinjá unokája volt, továbbá a testvéreit és valamennyi fiát: a rékábiak egész háza népét.

4 Bevittem őket azÚrházába, Hánán fiainak a kamrájába, aki Jigdaljának, az Isten emberének volt a fia. Ez a kamra a vezetők kamrája mellett volt, Maaszéjának, Sallúm fiának a kamrája fölött, aki ajtóőr volt.

5 Itt a rékábiak háza népének a fiai elé borral telt kelyheket és poharakat tettem, és ezt mondtam nekik: Igyatok bort!

6 De ők így feleltek: Nem iszunk bort, mert a mi ősünk, Jónádáb, Rékáb fia ezt parancsolta nekünk: Ne igyatok bort soha, se ti, se a fiaitok!

7 Házat se építsetek, gabonát se vessetek, szőlőt se ültessetek, birtokotok se legyen, hanem sátorban lakjatok egész életetekben, hogy sokáig éljetek azon a földön, ahol jövevények vagytok!

8 És mi hallgattunk ősünknek, Jónádábnak, Rékáb fiának a szavára, mindarra, amit parancsolt nekünk, hogy ne igyunk egész életünkben bort, se mi, se feleségünk, se fiaink, se leányaink;

9 és házakat se építsünk, hogy azokban lakjunk; ne legyen szőlőnk, szántóföldünk és vetésünk sem,

10 hanem sátrakban lakjunk. Engedelmeskedtünk tehát, és mindent úgy tettünk, ahogyan ősünk, Jónádáb parancsolta.

11 Csak amikor fölvonult Nebukadneccar, Babilónia királya az ország ellen, akkor mondtuk: Gyertek, menjünk Jeruzsálembe a káldeusok és az arámok hadserege elől! Ezért lakunk Jeruzsálemben.

12 Ekkor így szólt Jeremiáshoz azÚrigéje:

13 Ezt mondja a SeregekUra, Izráel Istene: Menj, és mondd meg Júda férfiainak és Jeruzsálem lakóinak: Miért nem fogadjátok meg az intést, és miért nem hallgattok a szavamra? – így szól azÚr.

14 Jónádábnak, Rékáb fiának betartották az utasításait. Ő azt parancsolta fiainak, hogy ne igyanak bort; nem is ittak a mai napig sem, hanem engedelmeskedtek ősük parancsának. Én is szóltam hozzátok, idejében szóltam, de ti nem hallgattatok rám.

15 Elküldtem hozzátok szolgáimat, a prófétákat, idejében küldtem, és ezt mondtam: Térjen meg mindenki a maga gonosz útjáról! Jobbítsátok meg tetteiteket, ne kövessetek más isteneket, és ne tiszteljétek őket! Akkor azon a földön lakhattok, amelyet nektek és őseiteknek adtam. De ti nem figyeltetek és nem hallgattatok rám.

16 Jónádábnak, Rékáb fiának az utódai megtartották ősük parancsát, amelyet az megparancsolt, de ez a nép nem hallgatott rám.

17 Azért ezt mondja azÚr, a Seregek Istene, Izráel Istene: Elhozom Júdára és Jeruzsálem minden lakójára mindazt a veszedelmet, amelyet meghirdettem ellenük. Mert beszéltem hozzájuk, de nem hallgattak rám, hívtam őket, de nem válaszoltak.

18 A rékábiak háza népének pedig ezt mondta Jeremiás: Így szól a SeregekUra, Izráel Istene: Mivel ti hallgattatok ősötöknek, Jónádábnak a parancsára, megtartottátok minden parancsát, és mindent úgy tettetek, ahogyan ő parancsolta nektek,

19 azért így szól a SeregekUra, Izráel Istene: Nem halnak ki Jónádábnak, Rékáb fiának az utódai, színem előtt maradnak mindenkor!