1 Zarándokének.
Tekintetem a hegyekre emelem:
Honnan jön segítségem?
2 Segítségem azÚrtól jön,
aki az eget és a földet alkotta.
3 Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék,
nem szunnyad az, aki védelmez téged.
4 Bizony nem szunnyad, nem alszik
az, aki védelmezi Izráelt!
5 AzÚrvédelmez téged,
azÚra te oltalmad jobb kezed felől.
6 Nem árt neked nappal a nap,
sem éjjel a hold.
7 AzÚrmegőriz téged minden bajtól,
megőrzi életedet.
8 Megőriz azÚrjártodban-keltedben,
most és mindenkor.
1 Zarándokének. Dávidé.
Örülök, ha ezt mondják nekem:
AzÚrházába megyünk!
2 Lábunk megáll kapuidban, Jeruzsálem.
3 Jeruzsálem, te szépen épített város,
részeid jól illenek egymáshoz!
4 Oda járnak a törzsek, azÚrtörzsei.
Izráelnek szóló rendelkezés az,
hogy ott magasztalják azÚrnevét.
5 Mert ott állnak a bírói székek,
Dávid házának székei.
6 Kívánjatok békét Jeruzsálemnek!
Legyenek boldogok, akik téged szeretnek!
7 Legyen békesség falaidon belül,
legyen boldogság palotáidban!
8 Testvéreimért és barátaimért
mondom: Békesség neked!
9 Istenünknek, azÚrnak a házáért is
jót kívánok neked!
1 Zarándokének.
Hozzád emelem tekintetemet,
aki a mennyben laksz!
2 Ahogy a szolgák uruk kezére néznek,
vagy a szolgálóleány úrnője kezére,
úgy nézünk mi Istenünkre, azÚrra,
míg meg nem könyörül rajtunk.
3 Könyörülj,Uram, könyörülj rajtunk,
mert torkig vagyunk a gyalázattal!
4 Torkig vagyunk már
az elbizakodottak gúnyolódásával,
a gőgösök gyalázkodásával.
1 Zarándokének. Dávidé.
Ha nem lett volna velünk azÚr
– vallja meg ezt Izráel! –,
2 ha nem lett volna velünk azÚr,
amikor ránk támadtak az emberek,
3 akkor elevenen nyeltek volna el bennünket,
úgy fellángolt haragjuk ellenünk.
4 Akkor elsodortak volna a vizek,
átcsapott volna rajtunk az áradat.
5 Átcsaptak volna rajtunk
a tajtékzó vizek.
6 Áldott azÚr, aki nem adott oda minket
martalékul fogaiknak!
7 Lelkünk megmenekült, mint a madár
a madarász tőréből.
A tőr összetört, és mi megmenekültünk.
8 A mi segítségünk azÚrnevében van,
aki az eget és a földet alkotta.
1 Zarándokének.
Akik azÚrban bíznak,
olyanok, mint a Sion hegye,
amely nem inog, hanem örökre megáll.
2 Jeruzsálemet hegyek fogják körül,
népét pedig azÚrkarolja át
most és mindörökké.
3 Mert nem maradhat a bűnösök uralma
az igazak örökségén,
nehogy az igazak is
álnokságra vetemedjenek.
4 Tégy jót,Uram, a jókkal,
az igaz szívűekkel!
5 A görbe útra térőket pedig
juttassa azÚra gonosztevők sorsára!
Békesség legyen Izráelben!
1 Zarándokének.
Mikor jóra fordította Sion sorsát azÚr,
olyanok voltunk, mint az álmodók.
2 Akkor megtelt a szánk nevetéssel,
és örömkiáltás volt nyelvünkön.
Ezt mondták akkor a népek:
Hatalmas dolgot tett ezekkel azÚr!
3 Hatalmas dolgot tett velünk azÚr,
ezért örvendezünk.
4 Fordítsd jóra sorsunkat,Uram,
a délvidéki kiszáradt patakmedrekhez hasonlóan!
5 Akik könnyezve vetettek,
ujjongva fognak majd aratni.
6 Aki sírva indul, mikor vetőmagját viszi,
ujjongva érkezik, mikor kévéit hozza.
1 Zarándokének. Salamoné.
Ha azÚrnem építi a házat,
hiába fáradoznak az építők.
Ha azÚrnem őrzi a várost,
hiába óvják azt az őrök.
2 Hiába keltek korán, és feküsztök későn:
fáradsággal szerzett kenyeret esztek.
De akit azÚrszeret,
annak álmában is ad eleget.
3 Bizony, azÚrajándéka a gyermek,
az anyaméh gyümölcse jutalom.
4 Mint a hős kezében a nyilak,
olyanok a serdülő ifjak.
5 Boldog az az ember, aki ilyenekkel
tölti meg a tegzét:
nem szégyenül meg, ha ellenségeivel
van szóváltása a kapuban.
1 Zarándokének.
Boldog mindenki,
aki azUrat féli,
és az ő útjain jár.
2 Kezed munkája után élsz,
boldog vagy, és jól megy sorod.
3 Feleséged olyan házad belsejében,
mint a termő szőlőtő;
gyermekeid olyanok asztalod körül,
mint az olajfacsemeték.
4 Ilyen áldásban részesül az az ember,
aki féli azUrat.
5 Áldjon meg téged a Sionról azÚr,
hogy láthasd Jeruzsálem jólétét egész életeden át,
6 és megláthasd unokáidat is!
Békesség legyen Izráelben!
1 Zarándokének.
Sokat gyötörtek ifjúságom óta
– vallja meg ezt Izráel! –,
2 sokat gyötörtek ifjúságom óta,
mégsem bírtak velem.
3 Hátamon szántók szántottak,
hosszú barázdákat hasítottak.
4 De igazságos azÚr:
elvágta a bűnösök kötelét.
5 Megszégyenülnek, meghátrálnak majd
Sion gyűlölői mind.
6 Olyanok lesznek, mint háztetőn a fű,
amely elszárad, mielőtt kitépnék.
7 Nem szedi marokra az arató,
sem ölébe a kévekötő.
8 Nem mondják az arra járók:
Legyen rajtatok azÚráldása,
áldunk benneteket azÚrnevében!
1 Zarándokének.
A mélységből kiáltok hozzád,Uram!
2 Uram, halld meg szavamat,
füled legyen figyelmes
könyörgő szavamra!
3 Ha a bűnöket számon tartod,Uram,
Uram, ki marad meg akkor?
4 De nálad van a bocsánat,
ezért félnek téged.
5 Várom azUrat, várja a lelkem,
és bízom ígéretében.
6 Lelkem várja az Urat,
jobban, mint az őrök a reggelt,
mint az őrök a reggelt.
7 Bízzál, Izráel, azÚrban,
mert azÚrnál van a kegyelem,
és gazdag ő, meg tud váltani.
8 Meg is váltja Izráelt minden bűnéből.