Category: Jeremiás

Jismáél megöli a helytartót és híveit

1 A hetedik hónapban azonban Jismáél, Netanjá fia, Elísámá unokája, aki királyi származású és a király vezető emberei közül való volt, elment tíz emberével Gedaljához, Ahíkám fiához Micpába. És amikor együtt étkeztek Micpában,

2 fölkelt Jismáél, Netanjá fia meg az a tíz ember, aki vele volt, és levágták Gedalját, Ahíkám fiát, Sáfán unokáját karddal. Így ölték meg azt, akit Babilónia királya nevezett ki az ország helytartójává.

3 Levágta Jismáél azokat a júdaiakat is, akik Gedaljával voltak Micpában, sőt az ott tartózkodó káldeusokat és harcosokat is.

4 A Gedaljá megölése után következő napon, amikor még nem tudtak a dologról,

5 nyolcvan ember jött Sikemből, Sílóból és Samáriából levágott szakállal, megszaggatott ruhában és bevagdalt testtel. Ételáldozat és tömjén volt náluk, amelyet azÚrházába akartak vinni.

6 Jismáél, Netanjá fia azonban kiment eléjük Micpából, és amíg ment, egyre sírt. Amikor összetalálkoztak, ezt mondta nekik: Jöjjetek el Gedaljához, Ahíkám fiához!

7 De amint a város közepére értek, Jismáél, Netanjá fia meg a vele levő emberek lemészárolták és bedobálták őket egy ciszternába.

8 De volt közöttük tíz ember, akik ezt mondták Jismáélnak: Ne ölj meg bennünket, mert rejtett készleteink vannak a mezőn: búza és árpa, olaj és méz. Ezért békén hagyta és nem ölte meg őket a többiekkel együtt.

9 Azoknak az embereknek a holttestét, akiket megöltek, mert Gedaljával tartottak, abba a ciszternába dobatta Jismáél, amelyet Ászá király készíttetett, amikor megtámadta őt Baasá, Izráel királya. Ezt töltötte meg Jismáél, Netanjá fia a legyilkoltakkal.

10 Azután foglyul ejtette Jismáél Micpában a nép egész maradékát, a király leányait és az egész népet, amely Micpában maradt, akiket Nebuzaradán testőrparancsnok Gedaljára, Ahíkám fiára bízott. Foglyul ejtette őket Jismáél, Netanjá fia, és elindult, hogy visszamenjen az ammóniakhoz.

11 De meghallotta Jóhánán, Káréah fia és a csapatparancsnokok, akik vele voltak, hogy milyen gonoszságot követett el Jismáél, Netanjá fia.

12 Ezért maguk mellé vették összes emberüket, és elindultak, hogy megtámadják Jismáélt, Netanjá fiát. Utol is érték a Gibeón melletti tónál.

13 Amikor az egész nép, amely Jismáéllal volt, megpillantotta Jóhánánt, Káréah fiát és vele az összes csapatparancsnokot, megörült,

14 és megfordult az egész nép, amelyet Jismáél foglyul ejtett Micpában, és visszament Jóhánánhoz, Káréah fiához.

15 Jismáél, Netanjá fia pedig nyolc emberrel elmenekült Jóhánán elől, és az ammóniakhoz ment.

A júdaiak Egyiptomba akarnak menni

16 Jóhánán, Káréah fia a vele levő összes csapatparancsnokkal együtt maga mellé vette a Micpából megmaradt népet, amelyet visszaszerzett Jismáéltól, Netanjá fiától, miután ez megölte Gedalját, Ahíkám fiát: a vitézeket és a harcosokat, az asszonyokat és a gyermekeket meg az udvarnokokat, akiket visszahozott Gibeónból.

17 Elindultak, és Kimhám szállásainál tartózkodtak Betlehem mellett, mert Egyiptomba akartak menni.

18 Féltek ugyanis a káldeusoktól, mert Jismáél, Netanjá fia megölte Gedalját, Ahíkám fiát, akit Babilónia királya nevezett ki az ország helytartójává.

A vezetők Jeremiástól kérnek tanácsot

1 Az összes csapatparancsnok, Jóhánán, Káréah fia, Jaazanjá, Hósajá fia és az egész nép apraja-nagyja odament

2 Jeremiás prófétához, és ezt mondta neki: Jusson eléd könyörgésünk, és imádkozz Istenedhez, azÚrhoz értünk és ezért az egész maradékért! Hiszen saját szemeddel láthatod, milyen kevesen maradtunk meg, pedig sokan voltunk.

3 Mondja meg nekünk Istened, azÚr, hogy milyen úton kell járnunk, és mit kell tennünk.

4 Jeremiás próféta pedig ezt mondta nekik: Hallottam. Imádkozni fogok Istenetekhez, azÚrhoz, ahogy kívántátok. Azután elmondom nektek mindazt, amit válaszol azÚr, semmit sem hallgatok el előttetek.

5 Ők pedig ezt mondták Jeremiásnak: AzÚrlegyen ellenünk hű és igaz tanú, ha nem úgy teszünk mindent, ahogyan üzeni általad Istened, azÚr!

6 Akár jó, akár rossz, hallgatni fogunk Istenünknek, azÚrnak a szavára, akihez küldünk téged. Bizony, hallgatunk Istenünknek, azÚrnak a szavára, hogy jó dolgunk legyen!

7 Tíz nap múlva szólt azÚrigéje Jeremiáshoz.

8 Akkor hívatta Jóhánánt, Káréah fiát és valamennyi csapatparancsnokot, akik vele voltak, meg az egész nép apraját-nagyját.

9 Ezt mondta nekik: Így szól azÚr, Izráel Istene, akihez küldtetek engem, hogy terjesszem eléje könyörgéseteket:

10 Ha itt maradtok ebben az országban, akkor felépítelek és nem döntelek romba, elplántállak és nem gyomlállak ki benneteket, mert megbántam, hogy veszedelmet zúdítottam rátok.

11 Ne féljetek Babilónia királyától, akitől most féltek! Ne féljetek tőle – így szól azÚr–, mert én veletek leszek, megszabadítalak és megmentelek benneteket a kezéből!

12 Irgalmasan bánok veletek, és ő is irgalmas lesz hozzátok, és visszaenged benneteket a földetekre.

13 De ha az a szándékotok, hogy nem maradtok ebben az országban, és nem hallgattok Isteneteknek, azÚrnak a szavára,

14 hanem ezt mondjátok: Egyiptomba akarunk menni, ahol nem látunk harcot, és nem hallunk kürtszót, ahol van kenyér, nem éhezünk, ezért ott akarunk lakni! –

15 akkor halljátok meg azÚrigéjét, Júda maradéka! Ezt mondja a SeregekUra, Izráel Istene: Ha ti Egyiptomba szándékoztok menni, és odamentek, hogy ott lakjatok mint jövevények,

16 akkor utolér benneteket Egyiptomban a fegyver, amelytől féltek, és nyomon követ Egyiptomba az éhínség is, amely miatt aggódtok, és ott haltok meg.

17 Mert minden ember, aki Egyiptomba szándékozik menni, hogy ott lakjék mint jövevény, fegyver, éhínség és dögvész miatt fog meghalni. Senki sem tud közülük elfutni vagy elmenekülni a veszedelem elől, amelyet én hozok rájuk.

18 Bizony, ezt mondja a SeregekUra, Izráel Istene: Ahogyan kiáradt lángoló haragom Jeruzsálem lakóira, úgy árad ki majd rátok is haragom, ha Egyiptomba mentek. Átokszóvá lesztek, hogy beleborzong, aki hallja; veletek fognak példálózni az átokmondók és a csúfolódók, és nem látjátok meg többé ezt a helyet.

19 Így szól hozzátok azÚr, Júda maradéka: Ne menjetek Egyiptomba! Jól értsétek meg, hogy mire figyelmeztetlek ma benneteket!

20 Magatokat csaptátok be, amikor engem Istenetekhez, azÚrhoz küldtetek, és azt mondtátok: Imádkozz értünk Istenünkhöz, azÚrhoz, és mondd meg nekünk mindazt, amit Istenünk, azÚrüzen, mi pedig teljesítjük.

21 Meg is mondtam ma nektek, de nem hallgattatok Isteneteknek, azÚrnak szavára semmiben, amit üzent nektek.

22 Ezért tudjátok meg, hogy fegyver, éhínség és dögvész miatt fogtok meghalni azon a helyen, ahová menni akartok, hogy ott lakjatok mint jövevények.

A kivándorlók magukkal hurcolják Jeremiást

1 Amikor Jeremiás elmondta az egész népnek Istenüknek, azÚrnak minden igéjét, amelyet Istenük, azÚrüzent nekik, mindezeket a szavakat,

2 így szólt Azarjá, Hósajá fia meg Jóhánán, Káréah fia és valamennyi kevély ember Jeremiáshoz: Hazugságot beszélsz! Nem üzente veled Istenünk, azÚr, hogy ne menjünk Egyiptomba, hogy ott lakjunk mint jövevények.

3 Bárúk, Nérijjá fia izgat téged ellenünk, hogy a káldeusok kezébe juttasson bennünket, és halálunkat okozza, vagy pedig fogságba vitessen Babilóniába.

4 Nem is hallgatott Jóhánán, Káréah fia, sem a csapatparancsnokok, sem az egész nép azÚrszavára, hogy maradjanak Júda földjén.

5 És magával vitte Jóhánán, Káréah fia és a csapatparancsnokok Júda egész maradékát, akik visszatértek Júdába azok közül a népek közül, amelyek közé szétszóródtak mint jövevények:

6 a férfiakat, a nőket és a gyermekeket meg a király leányait és mindenkit, akit Nebuzaradán testőrparancsnok otthagyott Gedaljánál, Ahíkám fiánál, Sáfán unokájánál, végül Jeremiás prófétát és Bárúkot, Nérijjá fiát is.

7 Elmentek tehát Egyiptomba, mert nem hallgattak azÚrszavára, és eljutottak Tahpanhészig.

Jeremiás megjövendöli Egyiptom leigázását

8 Tahpanhészban így szólt azÚrigéje Jeremiáshoz:

9 Végy magadhoz néhány nagy követ, és ásd el a júdai férfiak szeme láttára a fáraó tahpanhészi palotájánál a bejárat előtti téren, a kövezet alá!

10 Azután ezt mondd nekik: Így szól a SeregekUra, Izráel Istene: Elküldök szolgámért, Nebukadneccar babilóniai királyért, idehozom, és trónját e kövek fölé helyezem, amelyeket elástam; ezek fölött feszíti ki sátrát.

11 El fog jönni, és megveri Egyiptomot: aki halált érdemel, meghal, aki fogságot, az fogságba megy, aki pedig fegyvert, azt a fegyver öli meg.

12 Felgyújtja az egyiptomi istenek templomait, fölperzseli azokat, isteneiket pedig fogságba viszi. Átkutatja Egyiptomot, ahogyan a pásztor kitetvezi a ruháját, és háborítatlanul vonul el onnan.

13 Összetöri az egyiptomi Bét-Semes oszlopait, az egyiptomi istenek templomait pedig fölperzseli.

Jeremiás vitája honfitársaival

1 Ez az ige szólt Jeremiáshoz mindazokról a júdaiakról, akik Egyiptomba költöztek, és Migdólban, Tahpanhészban, Nófban és Patrósz földjén laktak:

2 Ezt mondja a SeregekUra, Izráel Istene: Láttátok, milyen nagy veszedelmet hoztam Jeruzsálemre és Júda minden városára; azok most mind romokban hevernek és lakatlanok.

3 Azért van ez, mert gonoszságukkal bosszantottak engem, amikor tömjénezni jártak, és más isteneket tiszteltek, akiket nem ismertek sem ők, sem ti, sem őseitek.

4 Pedig elküldtem hozzátok szolgáimat, a prófétákat, idejében küldtem, és megmondtam, hogy ne kövessetek el olyan utálatos dolgot, amit gyűlölök!

5 De nem hallgattak és nem figyeltek rájuk, nem tértek meg gonoszságukból, hanem más isteneknek tömjéneztek.

6 Ezért áradt ki lángoló haragom, és tombolt Júda városaiban meg Jeruzsálem utcáin, úgyhogy romhalmazzá és pusztasággá váltak. Így van ez ma is.

7 Ezért most így szól azÚr, a Seregek Istene, Izráel Istene: Miért követtek el ilyen nagy gonoszságot a magatok vesztére, amely miatt kiirtanak Júdában férfit és nőt, gyermeket és csecsemőt, hogy még maradékot se hagyjanak belőletek?!

8 Hiszen kezetek csinálmányaival bosszantotok engem, és más isteneknek tömjéneztek Egyiptomban, ahová jöttetek, hogy itt lakjatok mint jövevények. Emiatt kiirtanak benneteket, átok- és szitokszóvá lesztek a föld valamennyi népe között.

9 Talán elfelejtettétek őseitek gonoszságát, Júda királyainak és feleségeiknek gonoszságát, a magatok és feleségeitek gonoszságát, amelyet Júdában és Jeruzsálem utcáin követtek el?

10 Nem alázkodtak meg a mai napig sem, nem féltek, és nem éltek törvényem és rendelkezéseim szerint, amelyeket nektek és őseiteknek adtam.

11 Ezért így szól a SeregekUra, Izráel Istene: Én most ellenetek fordulok, veszedelmet hozok rátok, és kiirtom egész Júdát.

12 Elragadom Júda maradékát, akik elhatározták, hogy Egyiptomba mennek, és ott laknak mint jövevények. Elpusztulnak mindnyájan Egyiptom országában. Fegyver által esnek el, éhínség miatt vesznek el, a nép apraja-nagyja fegyver és éhínség miatt hal meg: Átokszóvá lesznek, hogy beleborzong, aki hallja; velük fognak példálózni az átokmondók és a csúfolódók.

13 Megbüntetem az Egyiptomba települőket, ahogyan Jeruzsálemet is megbüntettem: fegyverrel, éhínséggel és dögvésszel!

14 Nem menekül és nem szabadul meg senki Júda maradékából, akik Egyiptomba mentek, hogy ott lakjanak mint jövevények. Nem térhetnek vissza Júdába, pedig sóvárognak arra, hogy újból ott lakjanak. De nem térhet vissza, csak néhány menekült!

15 Akkor mindazok a férfiak, akik tudták, hogy feleségeik más isteneknek szoktak tömjénezni, és mindazok az asszonyok, akik nagy tömegben ott álltak, meg az egész nép, amely Egyiptomban, Patrószban lakott, így válaszoltak Jeremiásnak:

16 Nem hallgatunk rád abban, amit azÚrnevében hirdettél nekünk,

17 hanem mindazt megtesszük, amit kimondtunk: tömjénezünk az ég királynőjének, és italáldozatot mutatunk be neki, ahogyan tettük mi és atyáink, királyaink és vezetőink Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin. Mert akkor jóllaktunk kenyérrel, jó dolgunk volt, és nem ért minket veszedelem.

18 De amióta abbahagytuk a tömjénezést az ég királynőjének, és nem mutatunk be neki italáldozatot, azóta mindenben szűkölködünk, fegyver és éhínség miatt pusztulunk.

19 És ha mi, asszonyok az ég királynőjének tömjénezünk, és italáldozatot mutatunk be neki, talán férjeink tudta nélkül készítünk áldozati süteményeket, amelyek őt ábrázolják, és úgy mutatunk be neki italáldozatot?

20 Amikor a férfiak, az asszonyok és az egész nép így válaszolt Jeremiásnak, ő ezt mondta az egész népnek:

21 Éppen ezt a tömjénezést nem tudta elfelejteni azÚr: azt, hogy Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin tömjéneztetek ti, őseitek, királyaitok, vezetőitek és az ország népe, és ezt vette szívére!

22 Nem tűrhette tovább azÚrgonosz tetteiteket és utálatos szokásaitokat, amelyeket követtetek. Ezért lett országotok borzalmas romhalmazzá, átokszóvá, lakatlanná, amilyen az ma is!

23 Mivel tömjéneztetek, vétkeztetek azÚrellen, és nem hallgattatok azÚrszavára, nem éltetek az ő törvénye, rendelkezései és intelmei szerint, azért ért utol benneteket ez a veszedelem. Így van ez ma is!

24 Azután ezt mondta Jeremiás az egész népnek és az asszonyoknak: Halljátok meg azÚrigéjét ti, júdaiak mindnyájan, akik Egyiptomban vagytok!

25 Így szól a SeregekUra, Izráel Istene: Ti és feleségeitek megtettétek, amit kimondtatok: Teljesítjük fogadalmainkat, amelyekben megfogadtuk, hogy tömjénezünk az ég királynőjének, és italáldozatot mutatunk be neki. Jól van, tartsátok meg fogadalmaitokat, teljesítsétek csak fogadalmaitokat!

26 De halljátok meg azÚrigéjét ti, júdaiak mindnyájan, akik Egyiptomban laktok: Esküszöm az én nagy nevemre – mondja azÚr–, hogy egyetlen júdai sem ejti ki többé a nevemet egész Egyiptomban így: Az én Uramra, az élőÚrra mondom!

27 Gondom lesz rájuk, de kárukra és nem javukra. Fegyver és éhínség pusztítja azokat a júdaiakat, akik Egyiptomban vannak, amíg ki nem pusztulnak.

28 Csak az a kevés ember, aki megmenekül a fegyvertől, térhet majd vissza Egyiptomból Júdába. Akkor majd megtudja Júda maradéka, mindazok, akik jövevényként Egyiptomba mentek, hogy kinek a szava teljesedik be: az enyém vagy az övék.

29 Ez lesz annak a jele – így szól azÚr–, hogy megbüntetlek benneteket ezen a helyen, és majd megtudjátok, hogy beteljesednek az én igéim rajtatok, a ti károtokra:

30 Hofra fáraót, Egyiptom királyát ellenségeinek a kezébe adom – így szól azÚr–, azoknak a kezébe, akik az életére törnek, ahogyan Cidkijját, Júda királyát is Nebukadneccar babilóniai király kezébe adtam, aki ellensége volt, és az életére tört.

A próféta vigasztalja Bárúkot

1 Ezt az igét mondta Jeremiás próféta Bárúknak, Nérijjá fiának, amikor leírta egy könyvbe Jeremiás beszédeit az ő diktálása nyomán, Jójákímnak, Jósiás fiának, Júda királyának a negyedik esztendejében:

2 AzÚr, Izráel Istene, ezt mondja rólad, Bárúk:

3 Te így beszélsz: Jaj nekem, mert azÚrkínnal tetézi fájdalmamat! Belefáradtam a sóhajtozásba, nem találok nyugalmat!

4 Ezt feleld neki: Így szól azÚr: Nézd csak, amit építettem, azt most romba döntöm, és amit ültettem, most kigyomlálom az egész országban.

5 És neked nagy kívánságaid vannak? Ne legyenek! Mert most veszedelmet hozok minden emberre – így szól azÚr–, de te ajándékul kapod az életedet, bárhová is mégy.

Jövendölések idegen népek ellen

1 AzÚrigéje, amely Jeremiás prófétához szólt a népekről:

Az egyiptomiak veresége Karkemisnél

2 Egyiptomról; Nékó fáraónak, Egyiptom királyának a hadseregéről, melyet megvert Nebukadneccar, Babilónia királya az Eufrátesz folyó mellett Karkemisnél Jójákímnak, Jósiás fiának, Júda királyának a negyedik esztendejében:

3 Készítsétek a pajzsot és a vértet:

induljatok a harcba!

4 Nyergeljétek a lovakat,

üljetek föl, lovasok!

Álljatok sorba sisakban,

fenjétek a lándzsákat,

öltsetek páncélt!

5 De mit látok?

Megrettennek, meghátrálnak,

vitézeiket leverik,

hanyatt-homlok menekülnek,

vissza se néznek!

Iszonyat mindenütt

– így szól azÚr.

6 Nem futhat el a gyors,

a vitéz sem menekülhet meg.

Megbotlanak és elesnek

északon az Eufrátesz folyó mellett.

7 Ki az, aki árad, mint a Nílus,

vizei zúgnak, mint a folyamok?

8 Egyiptom árad, mint a Nílus,

vizei zúgnak, mint a folyamok.

Ezt mondta: Elárasztom,

elborítom a földet,

városokat pusztítok el

lakosaikkal együtt!

9 Vágtassatok, lovak,

robogjatok, harci kocsik,

vonuljanak ki a vitézek,

pajzzsal fölszerelt etiópok és pútiak

és íjjal fölszerelt lúdiak!

10 De az a nap az Úré,

a SeregekUráé;

bosszúállás napja,

bosszút áll ellenségein.

Pusztít a fegyver, amíg csak bírja,

csurog róla a vér.

Az Úrnak, a SeregekUrának

véresáldozata ez

észak földjén, az Eufrátesz folyónál.

11 Menj Gileádba, és vegyél balzsamot,

Egyiptom szűz leánya!

Hiába a sok orvosság,

számodra nincsen gyógyulás!

12 Hallják gyalázatodat a népek,

jajgatásod betölti a földet,

mert egyik vitéz a másikba botlik,

és elesnek együtt mindketten.

Jövendölés Egyiptom elfoglalásáról

13 Ezt az igét jelentette ki azÚrJeremiás prófétának arról, hogy eljön Nebukadneccar, Babilónia királya, és megveri Egyiptomot:

14 Mondjátok el Egyiptomban,

hirdessétek Migdólban,

hirdessétek Nófban és Tahpanhészban!

Ezt mondjátok: Állj elő, légy erős,

mert fegyver pusztít körülötted!

15 Miért menekül Ápisz,

a te hatalmas istened?

Nem tudott ellenállni,

mert elkergette azÚr!

16 Sokan megtántorodtak,

egymásra hullottak.

Akkor ezt mondták: Jöjjetek,

térjünk vissza népünkhöz,

szülőföldünkre a gyilkos fegyver elől!

17 A fáraót, Egyiptom királyát

szájhősnek nevezik,

aki elmulasztotta az alkalmat.

18 Életemre mondom – így szól a Király,

akinek SeregekUra a neve –:

Oly bizonyosan bekövetkezik ez,

ahogyan a Tábór ott áll a hegyek között,

és a Karmel belenyúlik a tengerbe.

19 Készítsd a holmidat,

mert fogságba mégy,

Egyiptom lakossága!

Mert pusztasággá lesz Nóf,

tűzvész miatt válik lakatlanná.

20 Szépséges üszőborjú Egyiptom,

de bögöly száll rá északról.

21 Zsoldosai is olyanok benne,

mint a hizlalt bikaborjúk;

de még ők is megfordulnak,

elfutnak mind,

meg sem állnak, ha eljön rájuk

a veszedelem napja,

büntetésük ideje.

22 Kígyó sziszegése hangzik,

mert haderővel jönnek,

és fejszékkel mennek neki,

mint a favágók.

23 Kivágják erdejét – így szól azÚr–,

noha áthatolhatatlan.

Mert többen vannak, mint a sáskák,

és megszámlálhatatlanok.

24 Megszégyenül Egyiptom leánya;

északi nép kezébe kerül.

25 Így szól a SeregekUra, Izráel Istene: Csapással sújtom Ámón istent Nó városában, a fáraót és Egyiptomot, isteneit és királyait, a fáraót és azokat, akik benne bíznak.

26 Azoknak a kezébe adom őket, akik az életükre törnek, Nebukadneccar babilóniai királynak és szolgáinak a kezébe. De azután megint úgy laknak ott, mint hajdan – így szól azÚr.

Vigasztalás Izráel számára

27 De te ne félj, szolgám, Jákób,

és ne rettegj, Izráel!

Mert én hazasegítelek a messzeségből,

gyermekeidet a fogság földjéről.

Visszatér Jákób, és békében lesz,

gondtalanul él, nem háborgatja senki.

28 Ne félj, szolgám, Jákób

– így szól azÚr–,

mert én veled leszek!

Véget vetek minden népnek,

akik közé szétszórtalak,

de neked nem vetek véget.

Megfenyítelek igazságosan,

mert nem hagyhatlak büntetés nélkül.

Jövendölés a filiszteusokról

1 Így szólt azÚrigéje Jeremiás prófétához a filiszteusokról, mielőtt a fáraó megverte Gázát.

2 Ezt mondja azÚr:

Víz indul el észak felől,

áradó folyóvá duzzad,

elárasztja az országot

és a benne élőket,

a városokat és a bennük lakókat.

Az emberek segítségért kiáltanak,

jajgat az ország minden lakója.

3 Mert csattognak

a mének patái,

dübörögnek a harci kocsik,

robognak a kerekei.

Az apák még fiaikkal sem törődnek,

mert erejük odalett,

4 mert eljön az a nap, amely elpusztít

minden filiszteust,

kiirtja Tírusz és Szidón

utolsó segítőit is.

Elpusztítja azÚra filiszteusokat,

a Kaftór szigetéről valók utódait.

5 Kopaszra nyiratkoznak Gázában,

elnémulnak Askelónban.

Völgyüknek maradék népe,

még meddig vagdosod magad?

6 Jaj,Úrnak kardja,

meddig nem nyugszol meg?

Húzódj vissza hüvelyedbe,

csillapodj, maradj veszteg!

7 Hogyan maradhatna nyugton?

Hiszen azÚrparancsolta Askelónhoz,

a tengerpart ellen ő rendelte ki.

Jövendölés Móábról

1 Móábról ezt mondja a SeregekUra, Izráel Istene:

Jaj Nebónak, mert elpusztul!

Kirjátajim megszégyenül, elfoglalják,

Miszgáb megszégyenül, összezúzzák.

2 Odavan már Móáb dicsősége,

Hesbónban gonosz tervet

szőnek ellene:

Gyertek, irtsuk ki a népek közül!

Te is elnémulsz, Madmén,

utolér a fegyver!

3 Kiáltás hangzik Hórónajimból

a pusztulás és nagy romlás miatt.

4 Összeomlott Móáb,

kiáltásuk Cóarig hangzik.

5 Zokogva mennek föl a Lúhít-hágón,

Hórónajim lejtőjén jajkiáltás hangzik

az ellenség pusztítása miatt.

6 Meneküljetek, mentsétek az életeteket,

és legyetek olyanok,

mint bokor a pusztában!

7 Mivel alkotásaidban

és kincseidben bíztál,

téged is elfoglalnak.

Kemós fogságba megy

papjaival és a vezetőkkel együtt.

8 Eljön a pusztító minden város ellen,

egy város sem menekül meg.

Odalesz a völgy, elpusztul a fennsík,

ahogyan megmondta azÚr.

9 Adjatok szárnyat Móábnak,

hogy elszállhasson,

mert városai pusztasággá lesznek,

senki sem lakik bennük.

10 Átkozott, aki azÚrdolgát

hanyagul végzi,

átkozott, aki kíméli

kardját a vértől!

Móábot veszedelem fenyegeti

11 Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta,

és csak pihent, mint seprőjén a bor.

Nem öntötték át egyik edényből a másikba,

nem kellett fogságba mennie.

Ezért maradt meg a zamata,

illata sem változott.

12 De jön már az az idő – így szól azÚr–, amikor csaposokat küldök hozzá, akik megcsapolják, edényeit kiürítik, korsóit összetörik.

13 Megszégyenül Móáb Kemós miatt, ahogyan megszégyenült Izráel háza Bétel miatt, amelyben bízott.

14 Hogyan mondhatjátok:

Vitézek vagyunk,

és harcra termett erős férfiak?

15 Elpusztul Móáb,

városait megszállják,

válogatott ifjai vágóhídra kerülnek!

– így szól a Király,

akinek SeregekUra a neve.

16 Közeledik Móáb veszte,

nagyon gyorsan eléri romlása.

17 Szánakozzatok rajta,

kik körülötte laktok,

mindenki, aki ismeri nevét!

Mondjátok: Jaj, de összetört

az erős bot, az ékes pálca!

18 Szállj le dicsőségedből,

ülj a porba, Díbón lakossága,

mert Móáb pusztítója

fölvonult ellened,

lerombolja erődjeidet!

19 Állj ki az útra, nézz körül,

Aróér lakossága!

Kérdezd a futva menekülőt:

Mondd, mi történt?

20 Megszégyenült Móáb, összezúzták!

Jajgassatok és kiáltsatok,

hirdessétek az Arnón mellett,

hogy elpusztult Móáb!

21 Eljött az ítélet a sík földre: Hólónra, Jahcára és Méfaatra,

22 Díbónra, Nebóra és Bét-Diblátajimra,

23 Kirjátajimra, Bét-Gámúlra és Bét-Meónra,

24 Kerijjótra, Bocrára és Móáb országának összes városára közel és távol.

25 Letörték Móáb szarvát,

és karját összezúzták!

– így szól azÚr.

A gőgös Móáb megalázása

26 Itassátok le Móábot, mert felfuvalkodott azÚrral szemben! Tenyereljen bele a saját okádásába, és legyen nevetségessé ő is!

27 Teelőtted is nevetséges volt Izráel, és mintha a tolvajok közé tartozott volna, valahányszor beszéltél róla, gúnyosan csóváltad a fejed!

28 Hagyjátok el a városokat,

és lakjatok a kősziklán,

Móáb lakosai!

Legyetek olyanok, mint a galamb,

amely a barlangok nyílásában fészkel!

29 Hallottunk Móáb gőgjéről,

hogy milyen gőgös,

büszke és dölyfös,

fennhéjázó és kevély szívű.

30 Tudom, hogy milyen féktelen

– így szól azÚr–,

hazug a fecsegése, hamisak a tettei.

31 Ezért jajgatok Móáb miatt,

sóhajtozom egész Móábért,

sóhajtozom Kír-Heresz lakóiért.

32 Jobban siratlak, mint Jazért,

Szibmá szőlője!

Hajtásaid a tengeren túlra nyúltak,

Jazérig elértek,

de gyümölcsszedésedre és szüretedre

rátört a pusztító!

33 Odalett az öröm és a vigadozás

Móáb földjéről és kertjeiből.

A sajtóból kifogyott a bor,

nem taposnak kurjongatva,

nem is hallatszik kurjantás.

34 Hesbón és Elálé kiáltása Jahacig ér, hangjuk Cóartól Hórónajimig és Eglat-Selisijjáig hallatszik, mert Nimrím vizei is elapadnak.

35 Elpusztítom Móábban – így szól azÚr–, aki az áldozóhalmon áldozik, és isteneinek tömjénez.

36 Ezért sír a szívem Móábért, mint a fuvola; sír a szívem Kír-Heresz lakóiért, mint a fuvola. Mert elveszett mindene, amit szerzett.

37 Minden fej kopaszra nyírva, minden szakáll levágva, minden kéz összevagdosva, minden derékon zsákruha.

38 Móábban minden háztetőn és minden téren gyászolnak, mert összetörtem Móábot, mint egy edényt, amely nem kell senkinek – így szól azÚr.

39 Jaj, de összetört Móáb! Jajgassatok! Jaj, de szégyenletesen megfutamodott! Nevetséges lett Móáb, elrettennek tőle szomszédai.

40 Ezt mondja azÚr:

Lecsap Móábra, mint a sas,

kiterjesztett szárnnyal.

41 Elfoglalja a városokat,

beveszi a várakat.

Olyan lesz azon a napon

Móáb vitézeinek a szíve,

mint a vajúdó asszonyé.

42 Elpusztul Móáb, nem lesz többé,

mert felfuvalkodott azÚrral szemben.

43 Rettegés, verem és csapda

fenyeget téged, Móáb lakossága

– így szól azÚr.

44 Aki a rettegés miatt menekül,

verembe esik,

és aki feljön a veremből,

azt a csapda fogja meg,

mert elhozom Móábra

a büntetés esztendejét!

– így szól azÚr.

45 Hesbón árnyékában kimerülten megállnak,

akik menekülnek.

De tűz csap ki Hesbónból,

és láng Szíhón palotájából,

megégeti Móáb halántékát

és a lármázók koponyáját.

46 Jaj neked, Móáb!

Elpusztul Kemós népe,

mert fiaidat fogságba viszik,

és leányaidat rabságba.

47 De majd jóra fordítom Móáb sorsát

az utolsó napokban – így szól azÚr.

Eddig tart Móáb ítélete.

Jövendölés Ammónról

1 Ammón fiairól ezt mondja azÚr:

Talán nincsenek Izráelnek fiai,

nincs neki örököse?

Miért vette Milkóm birtokba Gádot,

és népe miért lakik annak városaiban?

2 Ezért még eljön az idő

– így szól azÚr–,

amikor harci riadó hallatszik

az ammóni Rabbá körül.

Romhalmazzá lesz, falvait felégetik,

Izráel pedig birtokba veszi örökségét

– mondja azÚr.

3 Jajgassatok Hesbón miatt,

mert romba dől,

kiáltozzatok, Rabbá leányai!

Öltsetek gyászruhát, gyászoljatok,

tántorogjatok a kőfalak között!

Mert Milkóm fogságba megy

papjaival és a vezetőkkel együtt.

4 Mit dicsekszel a völgyeiddel,

termékeny völgyeiddel,

te elbizakodott leány,

aki kincseidben bízol,

és azt mondod: Ki törhetne rám?

5 Hozok én még rád

rettegést mindenfelől

– így szólt az Úr, a SeregekUra.

Szétszóródtok, ki merre lát,

senki sem gyűjti össze a bujdosókat.

6 De végül jóra fordítom

Ammón fiainak sorsát

– így szól azÚr.

Jövendölés Edómról

7 Edómról ezt mondja a SeregekUra:

Nincs már bölcsesség Témánban?

Semmivé lett az értelmesek terve,

megzavarodott bölcsességük?

8 Fussatok, távozzatok innen,

völgyek mélyén bujkáljatok,

Dedán lakosai!

Mert veszedelmet hozok Ézsaura,

a büntetés idejét.

9 Ha szüretelők lepnek el,

böngésznivalót sem hagynak;

ha rablók jönnek éjszaka,

rombolnak, amíg kedvük tartja.

10 Átkutatom Ézsaut,

rejtekhelyeit fölfedem,

nem tud elbújni.

Elpusztul leszármazottja,

rokonsága és szomszédai.

Senki sem mondja:

11 Hagyd rám árváidat,

én eltartom őket,

és özvegyeid rám bízhatják maguk!

12 Mert ezt mondja azÚr: Akikre nem vonatkozott az ítélet, hogy kiigyák a poharat, kénytelenek kiinni, és te büntetlen maradnál?! Nem maradsz büntetlen, hanem ki kell innod!

13 Mert magamra esküszöm – így szól azÚr–, hogy Bocrá borzalmas romhalmazzá válik, vele példálóznak majd az átokmondók és a csúfolódók; a többi város is örökre romhalmaz marad.

14 Üzenetet kaptam azÚrtól,

követet küldött a népekhez:

Gyűljetek össze, támadjatok rá,

keljetek harcra ellene!

15 Kicsinnyé teszlek a népek között,

megvetetté az emberek között.

16 Az szedett rá téged, hogy rettegtek tőled;

kevély volt a szíved.

Sziklahasadékokban laksz,

elfoglaltad a magas halmokat.

De ha oly magasan

fészkelsz is, mint a sas,

onnan is letaszítalak!

– így szól azÚr.

17 Edóm pusztasággá válik: aki csak arra jár, megborzad és fölszisszen, látva az őt ért számtalan csapást.

18 Ahogyan elpusztult Sodoma és Gomora meg a szomszédsága – mondja azÚr–, úgy itt sem lakik többé senki, és nem él benne senki emberfia.

19 Mint egy oroszlán, amely a Jordán bozótjából feljön az üde legelőre, úgy űzöm el őket egy pillanat alatt, és választottamat helyezem föléje. Hiszen ki fogható hozzám, ki vonhat engem felelősségre, és melyik pásztor szállhat szembe velem?

20 Halljátok hát azÚrtervét, amelyet Edóm ellen készített, és elhatározását, amelyre Témán lakóival kapcsolatban jutott:

Még a báránykákat is el fogják hurcolni,

legelőjüket is pusztává teszik.

21 Bukásuk hangjától megrendül a föld,

hangos jajgatásuk elhallatszik

a Vörös-tengerig.

22 Fölszáll, majd lecsap Bocrára,

mint a sas,

kiterjesztett szárnnyal.

Olyan lesz azon a napon

Edóm vitézeinek a szíve,

mint a vajúdó asszonyé.

Jövendölés Damaszkuszról

23 Damaszkuszról.

Megszégyenült Hamát és Arpád,

mivel rossz hírt kaptak;

remegnek, mint a háborgó tenger,

nem lelnek nyugalmat.

24 Elhagyta az ereje Damaszkuszt,

menekülni készül, rémület fogta el,

szorongás és fájdalom jött rá,

mint a szülő nőre.

25 Miért nem hagyták el a dicső várost,

az örvendező várost?

26 Ezért elesnek ifjai a tereken,

és a harcosok mind elvesznek

azon a napon

– így szól a SeregekUra.

27 Tüzet gyújtok Damaszkusz várfalán,

és az megemészti Ben-Hadad palotáit.

Jövendölés az arabokról

28 Így szól azÚrKédárról és Hácór királyságairól, amelyeket megvert Nebukadneccar, Babilónia királya:

Rajta, vonuljatok Kédár ellen,

és pusztítsátok a keleti népet!

29 Elveszik sátraikat és nyájukat,

sátorlapjaikat, minden értéküket,

elviszik tevéiket is,

és kihirdetik róluk ezt:

Iszonyat mindenütt!

30 Meneküljetek, bujdossatok el messzire,

völgyek mélyén bujkáljatok,

Hácór lakói! – így szól azÚr.

Mert tervet szőtt ellenetek

Nebukadneccar, Babilónia királya,

és veletek kapcsolatban elhatározásra jutott.

31 Rajta, vonuljatok föl a nép ellen,

amely békében és biztonságban lakik!

– így szól azÚr.

Nincsen kapuja, nincsen zára,

egyedül lakik.

32 Tevéik prédára jutnak,

tömérdek jószágukat zsákmányul ejtik.

Szélnek szórom azokat, akik körülnyírt hajúak,

a négy égtáj felé,

veszedelmet hozok rájuk mindenfelől

– így szól azÚr.

33 Hácór sakálok tanyája lesz,

pusztaság marad örökre.

Nem lakik többé benne senki,

nem tartózkodik ott ember.

Jövendölés Élámról

34 Így szólt azÚrigéje Jeremiás prófétához Élámról, Cidkijjá júdai király uralkodása kezdetén:

35 Ezt mondja a SeregekUra:

Összetöröm Élám íját,

legfőbb erősségét.

36 Ráküldök Élámra négy szelet

a négy égtáj felől,

szélnek szórom őket minden irányba,

és nem lesz olyan nép,

amely közé ne jutnának

Élámból szerteszórtak.

37 Rettegést hozok Élámra

ellenségei előtt, akik életére törnek.

Veszedelmet hozok rájuk

izzó haragomban – így szól azÚr.

Fegyvert küldök a nyomukba,

míg csak meg nem semmisítem őket.

38 Felállítom trónomat Élámban,

elpusztítom királyát és vezetőit!

– így szól azÚr.

39 De az utolsó napokban jóra fordítom majd Élám sorsát!

– így szól azÚr.

Jövendölés Babilóniáról

1 Ezt az igét jelentette ki azÚrJeremiás próféta által Babilóniáról, a káldeusok országáról:

2 Mondjátok el a népeknek, hirdessétek,

adjatok jelt, hirdessétek, ne titkoljátok!

Mondjátok: Elfoglalták Babilont!

Megszégyenült Bél,

összetört Marduk;

megszégyenültek szobrai,

összetörtek bálványai.

3 Mert észak felől egy nép vonul ellene, országát pusztasággá teszi, nem marad lakója. Ember és állat elbujdosik, elmegy!

4 Azokban a napokban, abban az időben – így szól azÚr– megjönnek majd Izráel fiai Júda fiaival együtt. Sírva mennek, és keresik Istenüket, azUrat.

5 Sion felől kérdezősködnek, arrafelé igyekeznek: Gyertek, csatlakozzunk azÚrhoz örök szövetséggel, amely nem megy feledésbe!

6 Pusztuló nyáj volt népem: pásztorai félrevezették, a hegyeken tévútra terelték. Hegyeken-halmokon jártak, elfeledték legelőjüket.

7 Aki csak érte, pusztította őket. Ellenségeik azt gondolták, hogy nem fognak bűnhődni, hiszen ezek vétkeztek azÚrellen, aki az ő igazi hajlékuk, azÚrellen, aki atyáik reménysége volt.

8 Bujdossatok el Babilonból,

távozzatok a káldeusok országából!

Legyetek olyanok, mint a kosok a nyáj előtt!

9 Mert én nagy népek tömegét

indítom és hozom

Babilon ellen észak földjéről.

Felsorakoznak ellene,

és úgy foglalják el.

Nyilaik olyanok,

mint a győztes vitéz,

aki nem tér vissza eredménytelenül.

10 A káldeusok országa zsákmánnyá lesz,

annyit zsákmányolnak,

amennyit csak bírnak!

– így szól azÚr.

11 Örüljetek csak és vigadjatok,

akik kifosztottátok örökségemet!

Ugrándozzatok csak,

mint a nyomtató üsző,

és nyerítsetek, mint a mének!

12 Nagyon megszégyenül anyátok,

pironkodni fog, aki szült titeket,

hiszen utolsó lesz a népek között,

pusztaság, kiszikkadt föld és sivatag.

13 AzÚrharagja miatt lakatlan lesz

és sivár pusztaság.

Aki csak elmegy Babilon mellett,

megborzad és fölszisszen

az őt ért számtalan csapás miatt.

14 Íjászok, vegyétek körbe Babilont!

Lőjétek, ne sajnáljátok a nyilat,

mert vétkezett azÚrellen!

15 Harsanjon fel körülötte a diadalkiáltás:

Megadta magát, ledőltek oszlopai,

leomlottak várfalai!

AzÚrbosszúállása ez,

álljatok bosszút rajta!

Úgy bánjatok el vele,

ahogyan ő bánt el másokkal!

16 Irtsátok ki Babilonból a magvetőt

és azt, aki sarlót fog aratás idején!

A gyilkos fegyver elől

mindenki elindul a maga népe felé,

mindenki szertefut a maga hazájába.

Izráel megszabadul Babilon bukásakor

17 Meghajszolt bárány Izráel, oroszlánok kergették. Először Asszíria királya marcangolta, utoljára pedig Nebukadneccar, Babilónia királya rágta le csontjait.

18 Azért ezt mondja a SeregekUra, Izráel Istene: Megbüntetem Babilónia királyát és országát, ahogyan megbüntettem Asszíria királyát is.

19 Izráelt pedig visszaviszem legelőjére, és a Karmelen meg a Básánon legel, Efraim hegyvidékén és Gileádban kedvére jóllakhat.

20 Azokban a napokban, abban az időben – így szól azÚr– keresni fogják Izráel bűnét, de nem lesz, és Júda vétkeit, de nem fogják találni, mert megbocsátok azoknak, akiket meghagyok.

21 Vonulj Merátajim földje ellen

és Pekód lakói ellen!

Kaszabold le, irtsd ki őket egészen!

– így szól azÚr.

Mindent úgy tégy,

ahogy parancsoltam!

22 Csatazaj hallatszik szerte az országban,

és nagy összeomlás zaja!

23 Jaj, de összetörték, darabokra zúzták

az egész föld pörölyét!

Jaj, de borzongnak a népek,

ha meglátják Babilont!

24 Csapdát állítottam neked,

meg is vagy már fogva,

Babilon, észre sem vetted!

Rád találtak, és megragadtak,

mert szembe mertél szállni azÚrral!

25 Kinyitotta fegyvertárát azÚr,

előhozta haragjának fegyvereit.

Mert dolga van az Úrnak,

a SeregekUrának

a káldeusok országában.

26 Törjetek rá mindenfelől,

nyissátok ki raktárait,

hányjátok halomra, ahogy a gabonát,

és semmisítsétek meg,

ne maradjon belőle semmi!

27 Vágjátok le minden bikáját,

menjenek a vágóhídra!

Jaj nekik, mert eljött a napjuk,

büntetésük ideje!

28 Hallatszik már a menekültek hangja, akik futva jönnek Babilóniából, úgy hozzák a hírt Sionnak: Bosszút állt Istenünk, azÚr, bosszút állt templomáért!

Babilónia megbűnhődik kevélységéért

29 Hívjátok össze Babilon ellen

a lövészeket, minden íjászt!

Verjetek tábort körülötte,

ne menekülhessen el senki!

Fizessetek meg neki tettei szerint,

bánjatok el vele egészen úgy,

ahogyan ő bánt el másokkal!

Mert kevélyen viselkedett azÚrral,

Izráel Szentjével szemben.

30 Ezért elesnek ifjai a tereken,

és harcosai mind elvesznek

azon a napon – így szól azÚr.

31 Rád támadok, te kevély

– így szól az Úr, a SeregekUra –,

mert eljött a napod, büntetésed ideje!

32 Elbukik a kevély, elesik,

nincs, aki talpra állítsa.

Tüzet gyújtok városaiban,

megemészti egész környékét.

33 Ezt mondja a SeregekUra: Sanyargatták Izráel fiait Júda fiaival együtt. Akik fogságba hurcolták, ott tartják őket, nem akarják elbocsátani.

34 De megváltójuk erős, SeregekUra a neve. Győzelemre viszi ügyüket, nyugalmat hoz a földre, Babilon lakóira azonban rettegést.

35 Fegyvert küldök a káldeusok ellen

– így szól azÚr–,

Babilónia lakói ellen,

vezetői és bölcsei ellen,

36 fegyvert a hazugok ellen,

derüljön ki, hogy bolondok!

Fegyvert vitézei ellen:

hadd rettegjenek!

37 Fegyvert lovaikra és harci kocsijaikra,

az ott lakó gyülevész népre:

legyenek olyanok, mint az asszonyok!

Fegyvert raktáraikra:

fosszák ki mindet!

38 Fegyvert vizei ellen:

száradjanak ki!

Mert a bálványszobrok országa ez,

és szörnyalakokkal dicsekszenek.

39 Azért vadmacskák meg hiénák laknak ott, és struccmadarak laknak majd benne. Nem lakják soha többé, lakatlan lesz nemzedékről nemzedékre.

40 Ahogyan elpusztította Isten Sodomát és Gomorát meg a szomszédságát – így szól azÚr–, úgy itt sem lakik többé senki, és nem él benne senki emberfia.

Az északról jövő ellenség Isten eszköze

41 Íme, egy nép jön északról, nagy nemzet és sok király indul el a föld széleiről.

42 Íjat és kopját ragadnak, kegyetlenek, nem irgalmaznak. Hangjuk zúg, mint a tenger, lovakon nyargalnak; egy emberként sorakoznak ellened, Babilon leánya!

43 Ha meghallja hírüket Babilónia királya, kezei elernyednek, szorongás vesz erőt rajta, úgy vonaglik majd, mint aki vajúdik.

44 Mint egy oroszlán, amely a Jordán bozótjából feljön az üde legelőre, úgy űzöm el őket egy pillanat alatt, és választottamat helyezem föléje. Hiszen ki fogható hozzám, ki vonhat engem felelősségre, és melyik pásztor szállhat szembe velem?

45 Halljátok hát azÚrtervét, amelyet Babilónia ellen készített, és elhatározását, amelyre a káldeusok országával kapcsolatban jutott: Még a báránykákat is el fogják hurcolni, a legelőt is pusztává teszik.

46 Babilon elfoglalásának zajától megrendül a föld, jajgatása hangzik a népek között.