Category: Ézsaiás

A Messiás békét hoz a földre

1 Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről,

hajtás sarjad gyökereiről.

2 AzÚrlelke nyugszik rajta,

a bölcsesség és értelem lelke,

a tanács és erő lelke,

azÚrismeretének és félelmének lelke.

3 AzÚrfélelme lesz a gyönyörűsége.

Nem a látszat után ítél,

és nem hallomás után dönt,

4 hanem igazságosan ítél

a nincstelenek ügyében,

és méltányosan dönt

az ország szegényeinek dolgában.

Megveri a földet szájának botjával,

ajka leheletével megöli a bűnöst.

5 Igazság lesz derekának öve,

csípőjének öve pedig a hűség.

6 Akkor majd a farkas a báránnyal lakik,

a párduc a gödölyével hever,

a borjú, az oroszlán

és a hízott marha együtt lesznek,

és egy kisfiú terelgeti őket.

7 A tehén a medvével legel,

kölykeik együtt heverésznek,

az oroszlán pedig szalmát eszik,

mint a marha.

8 A csecsemő a viperalyuknál játszadozik,

és az alig elválasztott gyermek

mérges kígyó üregébe dugja a kezét.

9 Nem árt és nem pusztít

szent hegyemen senki,

betölti a földet azÚrismerete,

ahogyan a tengert víz borítja.

10 Azon a napon Isai gyökeréhez

fognak járulni a nemzetek,

mert ő lesz a zászlaja a népeknek,

és székhelye dicsőséges lesz.

A szétszórt Izráel összegyűjtése

11 Azon a napon másodszor is

kinyújtja kezét az Úr,

hogy visszavásárolja népe maradékát,

amely megmarad Asszíriában és Egyiptomban,

Patrószban, Etiópiában és Élámban,

Sineárban meg Hamátban

és a tenger szigetein.

12 Jelt ad a népeknek,

és összegyűjti Izráel szétszórt fiait,

egybegyűjti Júda elszéledt leányait

a föld négy széléről.

13 Megszűnik Efraim irigysége,

vége lesz Júda ellenségeskedésének.

Efraim nem irigykedik Júdára,

Júda sem lesz Efraim ellensége.

14 Repülnek a tenger felé

a filiszteusok lejtőjén,

együtt ejtik prédául a keleti népet.

Ráteszik kezüket Edómra és Móábra,

és Ammón fiai nekik engedelmeskednek.

15 AzÚrpedig kiszárítja

Egyiptom tengerének öblét.

Öklével megfenyegeti az Eufráteszt,

forró szelével hét ágra vágja,

és saruval is járhatóvá teszi.

16 Olyan útja lesz népe maradékának,

az Asszíriában megmaradtaknak,

amilyen Izráelnek volt,

amikor kijött Egyiptomból.

Istent magasztaló ének

1 Azon a napon ezt fogod mondani:

Hálát adok neked,Uram,

mert bár haragudtál rám,

elmúlt a haragod, és megvigasztaltál.

2 Íme, Isten az én szabadítóm,

bízom és nem rettegek,

mert erőm és énekem azÚr,

megszabadított engem.

3 Örvendezve fogtok vizet merni

a szabadulás forrásából.

4 Azon a napon ezt fogjátok mondani:

Adjatok hálát azÚrnak,

hirdessétek nevét!

Adjátok tudtára nagy tetteit a nemzeteknek!

Emlékeztessétek őket,

hogy magasztos az ő neve!

5 Énekeljetek azÚrnak,

mert fenséges tetteket vitt véghez,

hadd tudja meg ezt az egész föld!

6 Kiálts és ujjongj, Sion lakója,

mert nagy közöttetek Izráel Szentje!

Jövendölés Babilon pusztulásáról

1 Fenyegető jövendölés Babilon ellen, amelyet látomásban kapott Ézsaiás, Ámóc fia:

2 Jelezzetek a kopár hegyről,

hangosan kiáltsatok nekik!

Integessetek, hogy vonuljanak be

a nemesek kapuin!

3 Én már parancsot adtam

megszentelt harcosaimnak,

és elhívtam vitézeimet,

akik végrehajtják haragomat,

és vigadoznak fenségemnek.

4 Zúgás hallik a hegyeken,

nagy nép zúgásához hasonló,

országok morajlása hallik,

összegyűlt nemzetek morajlása.

A SeregekUra megszemléli

a harcra kész sereget.

5 Jönnek messze földről,

az ég széléről:

azÚrés vele haragjának eszközei,

hogy elpusztítsák az egész földet.

6 Jajgassatok, mert közel van már azÚrnapja,

pusztulás jön a Mindenhatótól.

7 Ezért ellankad minden kéz,

megdermed minden ember szíve.

8 Megrémülnek, kínzó fájdalmak

fogják el őket,

vonaglanak, mint a vajúdó asszony.

Riadtan néznek egymásra,

és az arcuk ég a szégyentől.

9 Jön már azÚrnapja kegyetlenül,

féktelen, izzó haraggal.

Pusztává teszi a földet,

kipusztítja róla a vétkeseket.

10 Az ég csillagai és csillagképei

nem ragyogtatják világosságukat.

Sötét lesz a fölkelő nap,

nem fénylik a hold világa.

11 Megbüntetem a világ gonoszságát,

a bűnösök bűnét.

Véget vetek a kevélyek gőgjének,

az erőszakosok gőgösségét megalázom.

12 Ritkábbá teszem

a halandót a színaranynál,

és az embert Ófír aranyánál.

13 Ezért megrendítem az eget,

és megindul helyéből a föld

a SeregekUrának dühétől,

izzó haragjának napján.

14 Akkor majd mint a felzavart gazella,

és mint a nyáj, amelyet

nem terelget senki,

mindenki elindul a maga népe felé,

mindenki szertefut a maga hazájába.

15 Mindenkit leszúrnak, akit csak elérnek,

akit megfoghatnak,

karddal ejtik el.

16 Csecsemőiket szemük láttára a falhoz verik,

házaikat kifosztják,

asszonyaikat megerőszakolják.

17 Íme, ellenük indítom a médeket,

akik ezüsttel nem törődnek,

és aranyban nem gyönyörködnek.

18 Íjukkal leterítik az ifjakat,

és nem irgalmaznak az újszülötteknek;

nem szánják meg a gyermekeket.

19 Úgy jár majd Babilon,

az országok ékessége,

a káldeusok fenséges dísze,

ahogyan elpusztította Isten

Sodomát és Gomorát.

20 Nem telepszik le ott többé senki,

nem lakik ott senki

a jövő nemzedékek során.

Nem sátoroz ott az arab,

nem deleltetnek ott pásztorok,

21 hanem pusztai vadak tanyáznak ott,

és baglyokkal telnek meg házaik.

Struccok laknak majd ott,

és démonok szökdelnek ott.

22 Hiénák üvöltöznek kastélyaikban,

gyönyörű palotáikban sakálok.

Bizony, hamar eljön ennek az ideje,

nem késnek napjai!

Gúnydal a babiloni király bukásáról

1 Bizony, megkönyörül azÚrJákóbon, és továbbra is Izráelt választja magának. Nyugalmat ad nekik földjükön, jövevények társulnak hozzájuk, és Jákób házához csatlakoznak.

2 Fölkarolják és hazaviszik őket a népek, Izráel pedig tulajdonává teszi azokat azÚrföldjén mint szolgákat és szolgálóleányokat. Fogságba vivőiket foglyul ejtik, és uralkodnak volt sanyargatóikon.

3 Amikor majd nyugalomra fordítja azÚrfájdalmaidat, nyugtalanságodat és azt a kemény munkát, amit végeztettek veled,

4 ezt a gúnydalt fogod énekelni a babiloni királyról:

Jaj, hogy vége lett a sanyargatónak,

vége lett az erőszaknak!

5 Összetörte azÚr

a gonoszság vesszejét,

a zsarnokság botját,

6 amely népeket vert dühében

szüntelen veréssel,

és nemzeteket tiport haragjában,

kegyetlenül üldözve őket.

7 Megnyugodott, békés az egész föld,

ujjongásba törtek ki az emberek.

8 Még a ciprusok is így örülnek,

meg a Libánon cédrusai:

Mióta elterültél,

nem jön favágó ellenünk!

9 Megrendült odalent a holtak hazája,

amikor meglátta jöttödet.

Felkölti miattad az árnyakat,

a föld összes hatalmasát,

fölkelti trónjukról

a népek királyait.

10 Rákezdik mindnyájan,

és ezt mondják neked:

Te is erőtlen lettél, mint mi,

hozzánk hasonlóvá lettél!

11 Sírba omlott gőgöd,

lantjaid zengése!

Férgek a derékaljad,

pondrók a takaród!

12 Jaj, leestél az égről, fényes hajnalcsillag!

Lehulltál a földre, népek legyőzője!

13 Pedig ezt mondtad magadban:

Fölmegyek az égbe,

Isten csillagai fölé

emelem trónomat,

odaülök az istenek hegyére

a messze északon.

14 Fölmegyek a felhők csúcsára,

hasonló leszek a Felségeshez!

15 De a sírba kell leszállnod,

a gödör legmélyére.

16 Akik csak meglátnak, rád csodálkoznak,

elámulnak rajtad:

Ettől az embertől reszketett a föld,

ettől remegtek az országok?

17 Ez az, aki pusztává tette a világot,

lerombolta a városokat,

és nem engedte haza a foglyokat?

18 A népek királyai mind

tisztességben nyugszanak, mindegyik a maga sírboltjában.

19 Téged azonban temetetlenül dobnak el,

mint valami hitvány gyomot;

elborítanak a legyilkoltak,

akiket karddal öltek meg,

mint egy eltaposott hullát.

Nekik kőhalom alatt lesz a sírjuk,

20 de téged nem temetnek el velük,

mert pusztítottad országodat,

saját nemzetedet gyilkoltad.

Nem emlegetik soha többé

a gonosztevők ivadékát!

21 Állítsatok vágóhidat fiainak

őseik bűne miatt,

hogy talpra állva

el ne foglalják a földet,

és be ne töltsék városokkal a világot!

22 Rájuk támadok – így szól a SeregekUra –, és kiirtom Babilon nevét és maradékát, még az írmagját is – így szól azÚr.

23 Bölömbikák tanyájává teszem, vadvizes mocsárrá, és elsöpröm pusztító seprűvel – így szól a SeregekUra.

Jövendölés Asszíria ellen

24 Megesküdött a SeregekUra:

Úgy lesz, ahogyan elterveztem,

az következik be, amit elhatároztam.

25 Országomban töröm össze Asszíriát,

hegyeimen taposom el.

Lekerül róluk igája,

lekerül vállukról a teher.

26 Ezt terveztem el

az egész földdel szemben,

így nyújtom ki kezemet

minden nép ellen.

27 Ha így határoz a SeregekUra,

ki hiúsíthatja meg?

Ha kinyújtja kezét,

ki fordíthatja vissza?

A filiszteusokat utoléri az ítélet

28 Áház király halála esztendejében hangzott el ez a fenyegető jövendölés:

29 Ne örüljetek annyira, filiszteusok,

hogy összetört a titeket verő bot!

Mert a kígyó gyökeréről vipera sarjad,

és gyümölcse repülő sárkány lesz.

30 A legszegényebbek jól élnek,

és a szegények bizton heverésznek,

a te gyökeredet azonban

éhhalállal sújtom,

maradékodat meggyilkolom.

31 Jajgass, kapu, kiálts, város,

rettegjetek, ti filiszteusok!

Mert füst gomolyog északról,

senki se hagyja el a kijelölt helyét!

32 Mit szólnak majd ehhez

a népek követei?

Azt, hogy azÚrvetett

a Sionnak alapot,

és oda menekülnek népe szegényei!

Jövendölés Móáb ellen

1 Fenyegető jövendölés Móáb ellen:

Éjnek idején elpusztul,

elnémul Ár-Móáb!

Éjnek idején elpusztul,

elnémul Kír-Móáb!

2 Fölmennek a templomba,

zokog Díbón a magaslatokon,

Nebó és Médebá miatt jajgat Móáb.

Minden fejet kopaszra nyírtak,

és levágtak minden szakállt.

3 Az utcákon zsákruhában járnak,

a háztetőkön és a tereken

mindenki jajgat, könnyeit hullatva.

4 Segítségért kiált Hesbón és Elálé,

hangjuk Jahacig hallik.

Ezért riadoznak Móáb fegyveresei,

riadozik lelke.

5 Szívből kiáltok Móáb miatt.

Cóarig, Eglat-Selisijjáig

jutottak menekültjei.

Sírva mennek föl a Lúhít-hágón,

Hórónajim útján

összetörve jajveszékelnek.

6 Pusztasággá válnak Nimrím vizei,

elszárad a fű, kiég a legelő,

nem marad zöld növény.

7 Ezért amijük megmarad,

amit csak meg tudnak őrizni,

átviszik a Nyárfa-patakon.

8 Körös-körül jajveszékelnek Móáb határain,

Eglajimig hangzik a jajgatás,

Beér-Élímig hangzik a jajgatás.

9 Bizony, megtelnek vérrel

Dímón vizei!

Más veszedelmet is hozok Dímónra:

oroszlánt Móáb menekültjeire

és földjének maradékára.

Móáb népe Júdában talál menedékre

1 Küldjetek bárányokat

az ország uralkodójának

Szelából a pusztaságon át

Sion leányának hegyére!

2 Bujdosó madárhoz, földúlt fészekhez

hasonlítanak Móáb leányai

az Arnón gázlóinál.

3 Tartsatok tanácsot, hozzatok döntést!

Tedd árnyékodat fényes délben

olyanná, mint az éjszaka!

Rejtsd el az elűzötteket,

ne jelentsd föl a bujdosókat!

4 Hadd lakjanak nálad

az elűzött móábiak!

Légy rejtekhelyük,

ha jön a pusztító!

Mert vége lesz az erőszaknak,

megszűnik a pusztítás,

eltűnnek az ország eltiprói.

5 Kegyelem által készül egy trón.

Megingathatatlanul ül azon

Dávid sátrában a bíró,

aki törődik a joggal,

és szorgalmazza az igazságot.

6 Hallottunk Móáb gőgjéről,

hogy milyen gőgös,

fennhéjázó, dölyfös és öntelt,

hazugságokkal hencegő.

7 Ezért jajgatni fog

egyik móábi a másikért,

mindenki jajgatni fog.

Nyögni fogtok összetörten

Kír-Hareszet aszú szőlőjéért,

8 mert elhervadtak

Hesbón szőlőhegyei,

Szibmá szőlőtőkéi.

A népek urai lemetszették vesszőit,

pedig Jazérig értek,

befutották a pusztaságot;

hajtásai szétágaztak,

a tengeren túlra nyúltak.

9 Ezért elsiratom Szibmá szőlőtőkéit,

ahogyan sirattam Jazért.

Elárasztlak könnyeimmel,

Hesbón és Elálé,

mert szüretedről és aratásodról

elmaradt a kurjantás.

10 Odalett az öröm

és a vigadozás a gyümölcsöskertben,

nem ujjonganak a szőlőkben,

nem kiáltoznak.

Nem tapos bort sajtókban a taposó,

a kurjantást megszüntetem.

11 Ezért, mint a citera,

zeng a bensőm Móábért,

és a keblem Kír-Hereszért.

12 És ha megjelenik

Móáb az áldozóhalmon,

bárhogyan fáradozik,

még ha szentélyébe megy is imádkozni,

nem érhet el semmit.

13 Ezt az igét mondta azÚrMóábról már régen.

14 De most így szól azÚr:

Három esztendőn belül,

amelyek úgy telnek majd neki, mint egy napszámosnak,

megalázzák Móáb előkelőit

és hatalmas köznépét is mind;

kevés lesz a maradéka,

kicsiny és erőtlen.

Jövendölés Arám és Izráel ellen

1 Fenyegető jövendölés Damaszkusz ellen:

Damaszkusz nem lesz többé város,

rom lesz és omladék.

2 Aróér városai elhagyottá válnak,

nyájak veszik birtokba,

ott heverésznek háborítatlanul.

3 Nem lesz erőd Efraimban,

sem királyság Damaszkuszban:

egy sorsra jut Arám maradéka

és Izráel fiainak dicsősége

– így szól a SeregekUra.

4 Azon a napon

lehanyatlik Jákób dicsősége,

kövér teste lesoványodik.

5 Úgy fog járni, mint amikor

az arató megmarkolja a gabonát,

és karjával levágja a kalászokat;

úgy fog járni, mint amikor

valaki a Refáím-völgyben

összeszedegeti a kalászokat.

6 Csak böngészni való marad benne,

mint mikor az olajbogyót verik:

két-három bogyó marad a fa legtetején,

négy vagy öt a gyümölcsfa ágain

– így szól azÚr, Izráel Istene.

7 Azon a napon Alkotójára tekint majd az ember, és meglátja szemével Izráel Szentjét.

8 Nem tekint az oltárokra, keze alkotásaira, meg sem látja, amit ujjaival csinált, a szent fákat és a tömjénező oltárokat.

9 Azon a napon

olyanok lesznek erős városai,

mint az elhagyott erdő

és mint a hegycsúcs, mivel elhagyják őket

az Izráel fiai elől menekülők:

pusztasággá lesznek,

10 mert elfeledkeztél szabadító Istenedről,

erős Kőszikládra nem gondoltál!

Azért csak ültess gyönyörű ültetvényt,

és tűzdeld tele idegen vesszőkkel:

11 még ha az ültetés napján be is kerítenéd,

és másnap reggelre rá is bírnád a sarjadásra,

oda lesz az aratás a hervadás idején,

és gyógyíthatatlan lesz a fájdalom!

12 Jaj, zúg a sok nép!

Zúgásuk olyan,

mint a tengerek zúgása.

Morajlanak a nemzetek!

Morajlásuk olyan,

mint a hatalmas víz morajlása.

13 Morajlanak a nemzetek,

ahogyan morajlik a nagy víz.

De ha megdorgálja azÚr,

elfut messzire;

kergeti, mint a pelyvát

a szél a hegyek között,

és mint az ördögszekeret a szélvihar.

14 Ha leszáll az est, rémületbe esnek,

mire megvirrad, nyomuk sem marad.

Ez lesz a jutalma fosztogatóinknak,

ez lesz a sorsa prédálóinknak.

Jövendölés Etiópiáról

1 Jaj a suhogó vitorlák országának

Etiópia folyóin túl!

2 Követeket küld a tengeren,

papiruszhajókon a víz színén.

Induljatok gyorsan, követek,

a szálas, sima arcú néphez,

a közelben és távolban

rettegett néphez,

az elsöprő erejű néphez,

melynek hazáját folyók szelik át.

3 Ti, a világ összes lakói,

e föld lakosai!

Ha jelt adnak a hegyeken,

lássátok meg,

ha megfújják a kürtöt,

halljátok meg!

4 Mert ezt mondta nekem azÚr:

Nyugodtan nézem hajlékomból,

mint izzó hőség fényes nappal,

mint harmatozó felhő aratási hőségben.

5 Mert még szüret előtt, virágzás után,

mielőtt fürtté érnének a szőlőszemek,

levágja a vesszőket metszőkéssel,

és a hajtásokat lemetszi, leszaggatja róla.

6 Ott marad mindenestül

a hegyek ragadozó madarainak

és a föld állatainak.

Ott tölti a nyarat a ragadozó madár,

és ott telel a föld minden állata.

7 Abban az időben ajándékot visz a SeregekUrának a szálas, sima arcú nép, a közelben és távolban rettegett nép, az elsöprő erejű nép, amelynek hazáját folyók szelik át, a SeregekUra nevének lakóhelyére, a Sion hegyére.

Jövendölés Egyiptom bukásáról

1 Fenyegető jövendölés Egyiptom ellen:

Száguld azÚrgyors felhőn:

Egyiptomba megy.

Meginognak előtte

Egyiptom bálványai,

Egyiptom szíve megdermed keblében.

2 Egyiptomit egyiptomira uszítok,

hogy testvér testvér ellen,

barát barát ellen,

város város ellen,

tartomány tartomány ellen harcoljon.

3 Oda lesz Egyiptom bátorsága,

tanácstalanná teszem.

Kérdezgetik majd

a bálványokat és a szellemeket,

a halottidézőket és a jövendőmondókat.

4 De én kiszolgáltatom az egyiptomiakat

egy keménykezű úrnak,

egy erőskezű király

uralkodik majd rajtuk!

– így szól az Úr, a SeregekUra.

5 Kiapad a tenger vize,

kiszárad, kiszikkad a folyam.

6 Bűzössé válnak a folyók.

Egyiptomban a Nílus ágai

leapadnak, kiszáradnak.

Elfonnyad a nád és a sás,

7 a Nílus menti káka

a Nílus torkolatánál;

elszárad minden vetés a Nílus mellett,

eltűnik, semmivé lesz.

8 Szomorúak a halászok,

gyászolnak mind, akik

a Níluson horgásznak,

elalélnak, akik

hálót vetnek a víz színére.

9 Szégyent vallanak a len megmunkálói,

elsápadnak a gerebenezők és a vászonszövők.

10 Levertek lesznek a kötélverők,

bánkódnak mind a napszámosok.

11 Milyen ostobák Cóan vezérei!

A fáraó legbölcsebb tanácsosai

esztelen tanácsot adnak.

Hogy meritek azt mondani a fáraónak,

hogy bölcsek vagytok,

régi királyok sarjai?!

12 Hol vannak bölcseid?

Mondják meg neked, ha tudják,

mit határozott a SeregekUra

Egyiptom felől!

13 Bolonddá tették Cóan vezéreit,

alaposan rászedték Nóf vezéreit;

tévútra vezették Egyiptomot

a tartományok vezetői.

14 Mert beléjük öntötte azÚr

az ámítás lelkét,

hogy tévútra vezessék Egyiptomot

minden vállalkozásában,

ahogyan a részeg beletéved okádékába.

15 Nem sikerül Egyiptomnak

semmiféle vállalkozása,

bármire vállalkozik a fő vagy a farok,

a pálmaág vagy a káka.

Egyiptom és Asszíria megtér az Úrhoz

16 Azon a napon olyan lesz Egyiptom, mint az asszonyok: borzadni és rettegni fog a SeregekUra fölemelt kezétől, mert fölemeli ellene.

17 Egyiptom rettegni fog Júdától: ha csak említik is előtte, már retteg a SeregekUrának végzésétől, amelyet ellene hozott.

18 Azon a napon öt olyan város lesz Egyiptomban, amely kánaáni nyelven beszél, és a SeregekUrára esküszik. Az egyiket Napvárosnak nevezik.

19 Azon a napon oltára lesz azÚrnak Egyiptomban, a határán pedig azÚrnak szentelt oszlop.

20 A SeregekUráról tanúskodó jel lesz ez Egyiptomban. Ha segítségért kiáltanak azÚrhoz sanyargatóik miatt, ő szabadítót küld nekik, aki majd harcol értük, és megmenti őket.

21 Akkor megismerteti magát azÚrEgyiptommal, és Egyiptom megismeri azUrat. Tisztelni fogják azUrat véresáldozattal és ételáldozattal. Fogadalmat is tesznek azÚrnak, és teljesítik.

22 Ha csapással sújtja is azÚrEgyiptomot, de meg is gyógyítja. Megtérnek azÚrhoz, ő pedig meghallgatja és meggyógyítja őket.

23 Akkor majd országút vezet Egyiptomból Asszíriába, úgyhogy az asszírok Egyiptomba, az egyiptomiak pedig Asszíriába mehetnek, és Egyiptom Asszíriával együtt tiszteli azUrat.

24 Azon a napon Egyiptom és Asszíria mellett Izráel, mint harmadik ország, áldás lesz a földön.

25 A SeregekUra pedig ezt az áldást mondja:

Áldott Egyiptom, az én népem,

és Asszíria, kezem alkotása,

meg Izráel, örök tulajdonom!

Jövendölés Egyiptom és Etiópia bukásáról

1 Abban az évben, amikor Asdód alá érkezett az a hadvezér, aki Szargón asszír király parancsára megostromolta és elfoglalta Asdódot,

2 abban az időben így szólt azÚrÉzsaiáshoz, Ámóc fiához: Vedd le a zsákruhát a derekadról, és húzd le a sarut a lábadról! Ő így is tett, és meztelenül, saru nélkül járt.

3 Akkor ezt mondta azÚr: Ahogyan Ézsaiás, az én szolgám meztelenül és saru nélkül jár három esztendeig, intő jelül Egyiptom és Etiópia számára,

4 úgy hajtja el az asszír király Egyiptom rabjait és Etiópia foglyait, ifjakat és véneket, meztelenül és saru nélkül, csupasz fenékkel, Egyiptom szégyenére.

5 Akkor majd rettegni és szégyenkezni fognak, akik Etiópiában bíztak, és Egyiptommal dicsekedtek.

6 Akkor ezt mondják e partvidék lakói: Hogyan menekülhetnénk meg mi, ha az is így járt, akiben bíztunk, és akihez segítségért folyamodtunk, hogy mentsen meg bennünket az asszír királytól?!