Month: March 2020

Áldások ígérete

1 Ha engedelmesen hallgatsz azÚrnak, a te Istenednek szavára, ha megtartod és teljesíted mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ma parancsolok neked, akkor a föld minden népe fölé emel téged Istened, azÚr.

2 Rád szállnak mindezek az áldások, és kísérni fognak téged, ha hallgatsz azÚrnak, a te Istenednek szavára.

3 Áldott leszel a városban, és áldott leszel a mezőn.

4 Áldott lesz méhed gyümölcse, földed termése és állataid ivadéka, teheneid ellése és nyájaid szaporulata.

5 Áldott lesz kosarad és sütőteknőd.

6 Áldott leszel jártodban-keltedben.

7 Vereséggel sújtja azÚrellenségeidet, ha rád támadnak: egy úton vonulnak föl ellened, de hét úton menekülnek előled.

8 Áldást bocsát azÚrcsűreidre és minden vállalkozásodra, és megáld azon a földön, amelyet neked ad Istened, azÚr.

9 AzÚra maga szent népévé emel téged, ahogyan megesküdött neked, ha megtartod Istenednek, azÚrnak a parancsolatait, és az ő útjain jársz.

10 A föld valamennyi nemzete látni fogja, hogy azÚrról kaptad a nevedet, és félnek majd tőled.

11 Elhalmoz majd téged azÚrminden jóval méhed gyümölcsében, állataid ivadékában és földed termésében azon a földön, amelyről megesküdött azÚratyáidnak, hogy neked adja.

12 Megnyitja azÚrelőtted gazdag kincsesházát, az eget, és esőt ad földedre, amikor csak kell, és megáldja kezed minden munkáját. Te kölcsönadsz a többi népnek, de magad nem szorulsz kölcsönre.

13 Úrrá tesz téged azÚr, nem pedig szolgává; mindig fölül leszel, és sohasem alul, ha hallgatsz azÚrnak, a te Istenednek parancsolataira, amelyeket ma megparancsolok neked, hogy megtartsd és teljesítsd azokat,

14 és ha nem térsz el se jobbra, se balra azoktól az igéktől, amelyeket ma megparancsolok neked, nem jársz más istenek után, és nem tiszteled azokat.

Fenyegetés átkokkal

15 De ha nem hallgatsz azÚrnak, a te Istenednek szavára, ha nem tartod meg, és nem teljesíted minden parancsolatát és rendelkezését, amelyet ma megparancsolok neked, akkor rád szállnak mindezek az átkok, és kísérni fognak téged:

16 Átkozott leszel a városban, és átkozott leszel a mezőn.

17 Átkozott lesz kosarad és sütőteknőd.

18 Átkozott lesz méhed gyümölcse és földed termése, teheneid ellése és nyájaid szaporulata.

19 Átkozott leszel jártadban-keltedben.

20 Átkot, zűrzavart és fenyegető veszélyt bocsát rád azÚrminden vállalkozásodban, amelybe belefogsz, úgyhogy hamarosan elpusztulsz, és elveszel gonosz tetteid miatt, mert elhagytál engem.

21 Dögvészt ragaszt rád azÚr, míg ki nem pusztít arról a földről, ahova bemégy, hogy birtokba vedd azt.

22 Megver azÚrsorvadással, lázzal és gyulladással, forrósággal és szárazsággal, aszállyal és gabonarozsdával. Üldözni fognak, míg csak el nem pusztulsz.

23 Fejed fölött az ég olyan lesz, mint az érc, alattad a föld pedig olyan, mint a vas.

24 Eső helyett homokot és port ad földedre azÚr: az égből száll majd rád, míg csak el nem pusztulsz.

25 Vereséggel sújt téged azÚrellenségeiddel szemben. Egy úton vonulsz föl ellenük, de hét úton menekülsz előlük. Elrettentő példa leszel a föld minden országának.

26 Holttested az ég összes madarának és a föld állatainak lesz az eledele, és nem lesz majd, aki elriassza őket.

27 Megver azÚregyiptomi fekéllyel, keléssel, viszketegséggel és rühességgel, amelyekből nem tudsz kigyógyulni.

28 Megver azÚrtébollyal, vaksággal és elmezavarral.

29 Déli napfényben is tapogatózni fogsz, ahogyan a vak tapogatózik a homályban. Utaidon nem jársz szerencsével, sőt elnyomott és kifosztott leszel majd mindenkor, és nem segít rajtad senki.

30 Eljegyzel magadnak egy asszonyt, de más férfi közösül vele. Házat építesz, de nem te költözöl bele, szőlőt telepítesz, de nem te veszed hasznát.

31 Marhádat szemed láttára vágják le, de te nem eszel belőle, szamaradat elrabolják, és nem kerül vissza hozzád, juhaidat ellenségeidnek adják, és nem segít rajtad senki.

32 Fiaid és leányaid más nép hatalmába kerülnek, te meg csak nézed, és epekedsz utánuk mindennap, de nem tehetsz semmit.

33 Földed termését és mindazt, amiért fáradoztál, olyan nemzet eszi meg, amelyet nem ismersz, és mindig csak elnyomott és eltiport leszel.

34 Megtébolyodsz attól, amit szemeddel látnod kell.

35 Megver azÚrtetőtől talpig rosszindulatú fekélyekkel, a térdeden, a combodon, amelyekből nem tudsz kigyógyulni.

36 Elhurcoltat azÚrkirályoddal együtt, akit magad fölé állítasz, egy olyan néphez, amelyet nem ismertél sem te, sem atyáid, és más, kőből és fából készült isteneket kell ott majd szolgálnod.

37 Elborzadva, példálózva, maró gúnnyal fognak emlegetni azok a nemzetek, amelyekhez elhajt majd téged azÚr.

38 Sok magot viszel ki a mezőre, de keveset takarítasz be, mert felfalja a sáska.

39 Szőlőskerteket ültetsz és művelsz, de bort nem iszol, szőlőt sem szedsz, mert megeszi a féreg.

40 Határaidon belül olajfáid lesznek mindenütt, de nem kened magad olajjal, mert lehullanak a bogyók.

41 Születnek fiaid és leányaid, de nem lesznek a tieid, mert fogságba kell menniük.

42 Minden fádat és termőfölded gyümölcsét megeszi a féreg.

43 A köztetek élő jövevény mindinkább föléd kerül, te pedig egyre alább hanyatlasz.

44 Ő fog neked kölcsönadni, nem te kölcsönzöl neki, ő lesz az úr, te pedig a szolga.

45 Rád szállnak mindezek az átkok, üldöznek és kísérni fognak téged, míg el nem pusztulsz, mert nem hallgattál Istenednek, azÚrnak a szavára, nem tartottad meg parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket megparancsolt neked.

46 Intő jel és csoda gyanánt lesznek azok rajtad és utódaidon mindenkor.

47 Nem szolgáltál Istenednek, azÚrnak örömmel és jó szívvel, amikor bőven volt mindened;

48 éhezve és szomjazva, meztelenül és mindenben szűkölködve szolgálod majd ezért ellenségeidet, akiket rád bocsát azÚr. Vasigát tesz a nyakadra, míg el nem pusztít téged.

49 Rád hoz majd azÚrmessziről, a föld széléről egy népet, amely lecsap rád, mint a saskeselyű; olyan nemzetet, amelynek a nyelvét nem érted,

50 vad tekintetű nemzetet, amely nem kíméli az öreget, és nem kegyelmez a gyermeknek sem.

51 Megeszi állataid ivadékát és a földed termését, amíg ki nem pusztulsz. Nem hagy neked semmit a gabonából, a mustból és az olajból, teheneid elléséből és nyájaid szaporulatából, amíg tönkre nem tesz téged.

52 Ostrom alá veszi minden városodat, míg egész országodban le nem omlanak a magas és erőssé tett kőfalak, amelyekben bízol; ostrom alá veszi minden városodat egész országodban, amelyet neked adott Istened, azÚr.

53 Megeszed majd méhed gyümölcsét, fiaidnak és leányaidnak a húsát, akiket ad neked Istened, azÚr– az ostrom és szorongattatás idején, amikor az ellenséged szorongat majd téged.

54 A leggyengédebb és legelkényeztetettebb ember is irigyen néz testvérére, szeretett feleségére és még életben maradt fiaira,

55 hogy ne kelljen adnia egyiküknek se fiainak a húsából, amelyet eszik, mivel nem maradt egyebe az ostrom és szorongattatás idején, amikor az ellenséged szorongatja majd minden városodat.

56 Még az a gyengéd és elkényeztetett asszony is, aki olyan elkényeztetett és finomkodó volt, hogy a lábával sem akarta érinteni a földet, irigyen néz szeretett férjére, fiára és leányára,

57 ha a méhlepényére gondol, amely elment tőle, és a gyermekére, akit megszült, mert titokban ezeket eszi meg, amikor mindenéből kifogy az ostrom és szorongattatás idején, amikor ellenséged ostromolja városaidat.

58 Ha nem tartod meg és nem teljesíted ennek a törvénynek minden igéjét, amely meg van írva ebben a könyvben, és ha nem féled Istenednek, azÚrnak dicsőséges és félelmetes nevét,

59 akkor azÚrdöbbenetes csapásokat küld majd rád és utódaidra; nagy és tartós csapásokat, súlyos és tartós betegségeket.

60 Rád hozza Egyiptom minden nyavalyáját, és rád ragad mindaz, amitől irtózol.

61 Mindenféle olyan betegséget és csapást is rád hoz majd azÚr, amelyek nincsenek megírva ebben a törvénykönyvben, míg csak ki nem pusztulsz.

62 És bár olyan sokan voltatok, mint égen a csillag, kevesen maradnak meg közületek, mert nem hallgattál Istenednek, azÚrnak a szavára.

63 És ahogyan örömét lelte azÚrabban, hogy jót tehetett veletek, és megszaporított benneteket, ugyanúgy leli majd örömét abban is azÚr, hogy tönkretesz és kipusztít benneteket. Kigyomlálnak benneteket arról a földről, ahova bementek, hogy birtokba vegyétek.

64 Szétszéleszt téged azÚraz összes nemzet közé a föld egyik szélétől a másikig, és ott majd más, kőből és fából készült isteneket kell szolgálnod, akiket nem ismertél sem te, sem atyáid.

65 De még azok között a népek között sem lelhetsz majd nyugalmat, nem lesz egyetlen hely sem, ahol megállapodhatsz. Rettegő szívet, szomorú szemet és csüggedt lelket ad neked ott azÚr.

66 Hajszálon függ majd az életed, riadozni fogsz éjjel és nappal, és nem érezheted az életed soha biztonságban.

67 Reggel azt mondod: Bárcsak este volna! Este meg azt mondod: Bárcsak reggel volna! Mert rettegés tartja fogva szívedet amiatt, amit látnod kell.

68 Visszavisz téged azÚrhajókon Egyiptomba azon az úton, amelyről azt mondtam neked, hogy nem látod meg többé. Ott kínálgatjátok majd magatokat ellenségeiteknek rabszolgának és rabszolganőnek, de nem vesz meg majd titeket senki.

69 Ezeknek az igéknek az alapján kötött szövetséget Mózes azÚrparancsára Izráel fiaival Móáb földjén, azon a szövetségen kívül, amelyet a Hóreben kötött velük.

Intés a szövetség megtartására

1 Ezután összehívta Mózes egész Izráelt, és ezt mondta nekik: Saját szemetekkel láttátok, hogy mi mindent cselekedett azÚrEgyiptom földjén a fáraóval, összes szolgájával és egész országával.

2 Saját szemetekkel láttátok a nagy próbatételeket, azokat a nagy jeleket és csodákat.

3 Csak értelmes szívet, látó szemet és halló fület nem adott nektek azÚrmindmáig.

4 Pedig negyven éven át vezettelek benneteket a pusztában, és nem szakadt le rólatok a ruha, a lábatokról sem szakadt le a saru;

5 kenyeret nem ettetek, bort és részegítő italt sem ittatok, hogy megtudjátok: én, azÚrvagyok a ti Istenetek.

6 Amikor elérkeztetek erre a helyre, kivonult ellenünk Szíhón, Hesbón királya és Óg, Básán királya, hogy megütközzék velünk, de megvertük őket.

7 Elvettük országukat, és odaadtuk örökségül a rúbenieknek, a gádiaknak és Manassé törzse felének.

8 Tartsátok meg azért ennek a szövetségnek az igéit, és teljesítsétek azokat, hogy boldoguljatok minden dolgotokban.

9 Ti ma mindnyájan azÚrnak, a ti Isteneteknek színe előtt álltok: törzsfőitek, véneitek, elöljáróitok és minden izráeli férfi,

10 gyermekeitek, asszonyaitok és a táborodban levő jövevények, még a favágók és vízhordók is,

11 hogy elkötelezd magad Istenednek, azÚrnak átokkal is fenyegető szövetségére, amelyet a mai napon köt veled Istened, azÚr.

12 Ma a maga népévé emel téged, ő pedig Istened lesz, ahogyan megígérte neked, és ahogyan megesküdött atyáidnak: Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.

13 De nemcsak veletek kötöm ezt az átokkal is fenyegető szövetséget,

14 azokkal, akik ma itt vannak velünk, és itt állnak Istenünknek, azÚrnak a színe előtt, hanem azokkal is, akik ma nincsenek itt velünk.

15 Ti tudjátok, hogyan laktunk Egyiptomban, és hogyan vonultunk át a népek között, hiszen nektek kellett átvonulnotok.

16 Láttátok förtelmes bálványaikat, amelyek fából és kőből, ezüstből és aranyból vannak.

17 Ne legyen azért köztetek olyan férfi vagy olyan nő, nemzetség vagy törzs, amelynek a szíve nem fordul ma oda azÚrhoz, a mi Istenünkhöz, és elkezdi majd azoknak a népeknek az isteneit tisztelni. Ne legyen köztetek olyan gyökér, amely mérget és ürmöt terem!

18 Ne gondolja senki, aki hallja ezeket az átkokat, az áldásban bizakodva: Jó sorom lesz akkor is, ha megátalkodott szívvel élek, hisz csak nem pusztul el az öntözött föld a kiszáradt földdel együtt?!

19 AzÚrugyanis nem lesz hajlandó neki megbocsátani, sőt föllángol azÚrharagos indulata az ilyen ember ellen, és rászáll arra minden átok, ami meg van írva ebben a könyvben. Még a nevét is eltörli azÚraz ég alól.

20 Különválasztja az ilyet azÚrIzráel minden törzséből, és romlást hoz rá, a szövetséghez tartozó átkok szerint, amelyek meg vannak írva ebben a törvénykönyvben.

21 Megkérdezi majd a következő nemzedék, fiaitok, akik a helyetekbe lépnek, meg a messze földről érkező idegenek, akik látják majd a csapásokat és betegségeket, amelyekkel ezt a földet sújtotta azÚr–

22 és hogy az egész föld kiégett, csupa kénkő és só, nem lehet bevetni, nem kel ki és nem nő rajta egy árva fűszál sem; úgy elpusztult, mint Sodoma és Gomora, Admá és Cebójim, amelyeket lángoló haragjában elpusztított azÚr–,

23 sőt az összes nép is megkérdezi majd: Miért bánt el így azÚrezzel az országgal, és miért lángolt fel ilyen nagyon haragja ellene?

24 Akkor majd ezt fogják felelni: Azért, mert elhagyták azÚrnak, atyáik Istenének a szövetségét, amelyet akkor kötött velük, amikor kihozta őket Egyiptomból,

25 és más isteneket kezdtek el tisztelni, és azokat imádták: olyan isteneket, akiket nem ismertek, és akiket másoknak hagyott meg azÚr.

26 Ezért haragra gerjedt azÚrez ellen az ország ellen, és ráhozta mindazt az átkot, amely meg van írva ebben a könyvben.

27 Lángoló haragjában és nagy felháborodásában kitépte őket földjükből azÚr, és más földre dobta őket. Így van ez ma is.

28 A titkok azÚréi, a mi Istenünkéi, a kinyilatkoztatott dolgok pedig a miénk és a fiainkéi mindörökké, hogy teljesítsük ennek a törvénynek minden igéjét.

Az élet és a halál útja

1 Amikor majd beteljesednek rajtad az áldásnak és az átoknak mindezek az igéi, amelyeket eléd adtam, és megszívleled mindazok közt a népek közt, amelyek közé szétszórt téged Istened, azÚr,

2 és ha megtérsz Istenedhez, azÚrhoz, és fiaiddal együtt teljes szívedből és teljes lelkedből hallgatsz a szavára, egészen úgy, ahogyan ma megparancsolom neked,

3 akkor jóra fordítja sorsodat Istened, azÚr, megkönyörül rajtad, és újra összegyűjt minden nemzet közül, amelyek közé szétszélesztett téged Istened, azÚr.

4 Ha az ég széléig szórt is szét téged Istened, azÚr, még onnan is összegyűjt, onnan is visszahoz,

5 és bevisz téged Istened, azÚrarra a földre, amely atyáid birtoka volt, és te is birtokba veszed, jót tesz veled, és jobban megsokasít téged, mint atyáidat.

6 Szívedet és utódaid szívét is körülmetéli azÚr, a te Istened, úgyhogy szeretni fogod azUrat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből, és így életet nyersz.

7 Mindezeket az átkokat pedig ellenségeidre és gyűlölőidre hárítja Istened, azÚr, azokra, akik üldöztek téged.

8 És te újra hallgatni fogsz azÚrszavára, és teljesíted minden parancsolatát, amelyeket ma megparancsolok neked.

9 Elhalmoz téged javaival Istened, azÚrkezed minden munkájában, méhed gyümölcsében, állataid ivadékában és földed termésében. Mert újra örömét leli majd azÚrabban, hogy jót tegyen veled, ahogyan örömét lelte atyáidban,

10 ha hallgatsz Istenednek, azÚrnak a szavára, megtartván parancsolatait és rendelkezéseit, amelyek meg vannak írva ebben a törvénykönyvben, és ha megtérsz azÚrhoz, a te Istenedhez teljes szívedből és teljes lelkedből.

11 Mert ez a parancsolat, amelyet ma megparancsolok neked, nem túl nehéz a számodra, és nincs távol tőled.

12 Nem a mennyben van, hogy azt kellene mondanod: Ki megy fel a mennybe, hogy lehozza és hirdesse azt nekünk, hogy teljesíthessük?

13 Nem is a tengeren túl van, hogy azt kellene mondanod: Kicsoda kel át a tengeren, hogy elhozza és hirdesse azt nekünk, hogy teljesíthessük?

14 Sőt inkább nagyon is közel van hozzád az ige: a szádban és a szívedben; teljesítsd hát azt!

15 Lásd, én ma eléd adtam az életet és a jót, de a halált és a rosszat is.

16 Ezért parancsolom ma neked, hogy szeresd azUrat, a te Istenedet, járj az ő útjain, tartsd meg parancsolatait, rendelkezéseit és törvényeit, és akkor élni és sokasodni fogsz, mert megáld téged azÚr, a te Istened azon a földön, amelyre most bemégy, hogy birtokba vedd.

17 De ha elfordul a szíved, és nem engedelmeskedsz, hanem eltántorodsz, más isteneket imádsz és azokat tiszteled,

18 kijelentem nektek már most, hogy menthetetlenül elvesztek. Nem éltek hosszú ideig azon a földön, ahova most átkeltek a Jordánon, hogy bemenjetek oda, és birtokba vegyétek.

19 Tanúul hívom ma ellenetek az eget és a földet, mert elétek adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess te és utódaid is!

20 Szeresd azUrat, a te Istenedet, hallgass a szavára, és ragaszkodj hozzá, mert így élhetsz és így lakhatsz hosszú ideig azon a földön, amelyet Istened, azÚresküvel ígért oda atyáidnak: Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.

Józsué Mózes utódja

1 Miután Mózes elmondta ezeket egész Izráelnek,

2 ezt mondta nekik: Százhúsz esztendős vagyok már, nem tudok tovább veletek együtt járni-kelni, és azÚris megmondta nekem: Nem kelhetsz át a Jordánon!

3 AzÚr, a te Istened fog átkelni előtted, és ő fogja kipusztítani előled azokat a népeket, és így a birtokukat majd elfoglalhatod. Józsué fog átkelni előtted, ahogyan azt megmondta azÚr.

4 Úgy bánik el azokkal azÚr, ahogyan elbánt Szíhónnal és Óggal, az emóriak királyaival és országukkal, amikor elpusztította őket.

5 Kiszolgáltatja őket nektek azÚr, ti pedig mindenben úgy bánjatok el velük, ahogyan megparancsoltam nektek!

6 Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tőlük, mert maga azÚr, a te Istened vonul majd veled, nem hagy cserben téged, és nem hagy el.

7 Akkor odahívta Mózes Józsuét, és ezt mondta neki az egész Izráel előtt: Légy erős és bátor, mert te fogsz bemenni ezzel a néppel arra a földre, amelyet azÚresküvel ígért oda atyáiknak, és te osztod azt fel majd köztük.

8 Maga azÚrvonul majd előtted, ő maga lesz veled. Nem hagy cserben téged, és nem hagy el: ne félj hát, és ne rettegj!

A törvényt hétévenként fel kell olvasni

9 Mózes leírta ezt a törvényt, és átadta a papoknak, Lévi fiainak, akik azÚrszövetségládáját hordozzák, meg Izráel összes véneinek.

10 Ezt parancsolta nekik Mózes: Minden hetedik esztendő végén, az adósságelengedés évének megszabott idejében, a lombsátrak ünnepén,

11 amikor eljön egész Izráel, hogy megjelenjék azÚrnak, a te Istenednek színe előtt azon a helyen, amelyet kiválaszt, fel kell olvasni ezt a törvényt egész Izráel előtt, fülük hallatára.

12 Gyűjtsd össze a népet, férfiakat, nőket és gyermekeket meg a lakóhelyeiden élő jövevényeket, hogy hallgassák és tanulják meg, és féljék Isteneteket, azUrat, megtartván és teljesítvén ennek a törvénynek valamennyi igéjét.

13 Fiaik is, akik még nem ismerik, hallgassák és tanulják meg, hogy féljék Isteneteket, azUrat mindenkor, amíg csak éltek azon a földön, ahová most átkeltek a Jordánon, hogy azt birtokba vegyétek.

További intézkedések és intések

14 Azután ezt mondta Mózesnek azÚr: Közel van már az az idő, amikor meg kell halnod. Hívd ide Józsuét, és álljatok meg a kijelentés sátrában, hogy megbízást adjak neki. Odament tehát Mózes és Józsué, és megálltak a kijelentés sátrában.

15 AzÚrpedig megjelent a sátorban felhőoszlopban, és a felhőoszlop megállt a sátor bejárata fölött.

16 AzÚrezt mondta Mózesnek: Te most pihenni térsz atyáidhoz. Ez a nép pedig paráználkodni kezd annak a földnek idegen isteneivel, amelyre most bemegy. Elhagy engem, és megszegi szövetségemet, amelyet vele kötöttem.

17 De akkor haragra lobbanok ellene, elhagyom őket, elrejtem előlük arcomat, és megemészti őket a rájuk szakadó sok baj és nyomorúság. Akkor majd ezt fogja mondani: Azért szakadtak rám ezek a bajok, mert nincs velem Istenem!

18 De én akkor egészen elrejtem arcomat minden gonoszsága miatt, amelyet elkövetett, mert más istenekhez fordult.

19 Most pedig írjátok le ezt az éneket! Tanítsd meg rá Izráel fiait, add a szájukba, mert ez az ének lesz a tanúm Izráel fiaival szemben.

20 Mert beviszem őt arra a tejjel és mézzel folyó földre, amelyet esküvel ígértem meg atyáinak. Eszik, jóllakik, meghízik, és mégis más istenekhez fordul – azoknak szolgálnak, engem pedig megvetnek –, és megszegi szövetségemet.

21 De amikor rászakad a sok baj és nyomorúság, akkor ez az ének, amely nem megy feledésbe utódai között sem, tanúskodni fog ellene, hogy ismertem szándékát, amelyet már most melenget, mielőtt még bevittem volna arra a földre, amelyet esküvel ígértem neki.

22 Mózes leírta azon a napon ezt az éneket, és megtanította rá Izráel fiait.

23 Majd megbízást adott Isten Józsuénak, Nún fiának, és ezt mondta: Légy erős és bátor, mert te viszed be Izráel fiait arra a földre, amelyet esküvel ígértem meg nekik. Én veled leszek!

24 Amikor Mózes leírta egy könyvbe ennek a törvénynek az igéit elejétől végig,

25 ezt parancsolta Mózes a lévitáknak, akik azÚrszövetségládáját hordozták:

26 Fogjátok ezt a törvénykönyvet, és tegyétek Isteneteknek, azÚrnak a szövetségládája mellé, hogy ott tanúskodjék ellened.

27 Mert én tudom, milyen lázadó és keménynyakú vagy. Hiszen már most folytonosan lázadoztok azÚrellen, amikor még köztetek élek, mi lesz akkor a halálom után?!

28 Gyűjtsétek hozzám törzseitek összes véneit és elöljáróitokat, hadd mondjam el nekik ezeket az igéket, és hadd hívjam ellenük tanúul az eget és a földet.

29 Mert tudom, hogy halálom után nagyon meg fogtok romlani, és letértek arról az útról, amelyet kijelöltem nektek. Ezért a távoli jövőben utolér majd benneteket a veszedelem, mert azt teszitek, amit rossznak lát azÚr, és kezetek csinálmányaival bosszantjátok őt.

30 Ezután elmondta Mózes Izráel egész gyülekezetének füle hallatára ezt az éneket az utolsó szóig.

Mózes éneke

1 Figyeljetek, egek, hadd szóljak,

a föld is hallja meg számnak mondásait!

2 Esőként szitáljon tanításom,

harmatként hulljon mondásom,

mint permet a zsenge fűre,

záporeső a pázsitra.

3 Bizony azÚrnevét hirdetem,

magasztaljátok Istenünket!

4 Kőszikla ő, tetteiben tökéletes,

mert igazságos minden útja.

Hű az Isten, nem hitszegő,

igaz és egyenes ő.

5 Megromlottak, nem fiai már, hitványak;

fonák és hamis ez a nemzedék.

6 Ez a hála azÚriránt,

bolond és esztelen nemzet?!

Hisz atyád ő, aki megteremtett,

ő alkotott és tett erőssé téged.

7 Emlékezz az ősidőkre,

gondold csak át az előző nemzedékek éveit!

Kérdezd meg atyádat, ő majd elbeszéli,

a közötted élő véneket, ők majd igazolják:

8 Mikor a Felséges kiosztotta a népek örökségét,

népekre osztva az emberek fiait,

mikor kijelölte a nemzetek hazáját,

kik annyian vannak, mint Izráel fiai,

9 akkor az ő népe maradt azÚrrésze,

Jákób lett az ő kimért öröksége.

10 Puszta földön talált reá,

kietlen, vad sivatagban.

Körülvette, gondja volt rá,

óvta, mint a szeme fényét,

11 ahogy a sas, röptetve a fészekalját,

fiókái fölött repdes,

úgy vette őt kiterjesztett szárnyaira,

evezőtollán hordozva őt.

12 AzÚrvezette egymaga,

nem volt vele idegen isten.

13 A föld magaslatain hordozta,

a mező termésével etette.

Mézzel táplálta a sziklából,

olajjal a kősziklából.

14 A tehenek vaját, juhok tejét

bárányok kövérjével,

a básáni kosokat és bakokat

a búzaliszt legjavával etted,

és a szőlő vérét, a színbort ittad.

15 Meghízott Jesúrún, kirúgott a hámból

– elhíztál, kövér vagy, hájat eresztettél! –,

és elvetette Istent, alkotóját,

elhagyta szabadító kőszikláját.

16 Idegen istenekkel tették féltékennyé,

utálatosságokkal bosszantották őt.

17 Szellemeknek áldoztak, nem Istennek;

isteneknek, akiket nem ismertek,

újaknak, akik nemrég jöttek,

akiket még nem féltek atyáitok.

18 Kőszikláddal, aki nemzett, nem törődtél;

elfeledted Istent, aki világra hozott!

19 Látta ezt azÚr, s haragjában

megutálta fiait és lányait,

20 és ezt mondta: Elrejtem az arcomat előlük,

meglátom, mi lesz a végük!

Állhatatlan nemzedék ez,

fiak, akikben nincsen hűség.

21 Semmit érő istenekkel tettek féltékennyé,

haszontalan bálványokkal bosszantottak engem.

Semmit érő néppel teszem én is féltékennyé,

bolond nemzettel bosszantom majd őket.

22 Mert tűz lobban fel haragomtól,

perzselve lecsap a holtak hazájáig;

megemészti a földet és ami azon termett,

felgyújtja a hegyek alapjait.

23 Elhalmozom őket bajokkal,

valamennyi nyilamat kilövöm reájuk,

24 az éhségtől elgyengülnek,

láz emészti őket és keserű halál;

vérengző vadakat eresztek rájuk

és porban csúszó mérges kígyókat.

25 Kint fegyver gyilkol,

bent meg a rémület:

ifjat és szüzet,

csecsemőt és vénembert egyaránt.

26 Szétzúzom őket, gondoltam,

emléküket is kitörlöm a halandók közül,

27 de tartok az ellenség gúnyolódásától,

hogy félreértik ellenfeleik,

és majd azt mondják: A mi hatalmas kezünk,

s nem azÚrművelte ezt.

28 Milyen tanácstalan ez a nemzet,

és milyen értelmetlen!

29 Ha bölcsek lennének, felismernék,

s megértenék, mi lesz a végük.

30 Hogyan kergethet ezret egy,

és hogyan űzhet kettő tízezret?

Csak úgy, hogy Kősziklájuk kezükbe adta,

azÚrkiszolgáltatta őket.

31 Mert sziklájuk nem ér fel a mi Kősziklánkkal,

ezt ellenségeiknek is el kell ismerniük.

32 Szőlőjük Sodoma szőlőjéből való

és Gomora szőlőhegyéről;

szőlőfürtjeik mérgező fürtök,

keserűek a szemei.

33 Kígyóméreg az ő boruk,

viperák kegyetlen mérge.

34 De el van ez rejtve nálam,

lepecsételve kincstáramban.

35 Enyém a bosszú és a megtorlás,

amikor megtántorodik lábuk,

mert közel van a vesztük napja,

és siet már a végzetük.

36 Bizony, igazságot szolgáltat népének azÚr,

és megkönyörül szolgáin,

ha látja, hogy ernyedt a kéz,

és végét járja apraja-nagyja.

37 Hol vannak isteneik – mondja –

és a szikla, akiben bíztak?

38 Akik ették áldozataik kövérjét,

itták italáldozataik borát,

nosza rajta, segítsenek,

rejtsenek el benneteket!

39 Lássátok be, hogy csak én vagyok,

nincsen Isten rajtam kívül!

Én adok halált, és én adok életet,

összezúzok és gyógyítok,

nincs, aki kezemből kimentsen.

40 Kezem az égre emelem,

és megesküszöm önmagamra, az örökké élőre:

41 ha villogó kardom megélesítem,

és ítéletre nyújtom ki kezem,

bosszút állok ellenfeleimen,

és megfizetek gyűlölőimnek.

42 Nyilaim vérrel részegítem,

és kardom hússal lakik jól:

elesettek és foglyok vérével,

az ellenség vezéreinek fejével.

43 Dicsérjétek, ti nemzetek,

annak a népét, aki megtorolja szolgái vérét,

bosszúval fizet ellenfeleinek,

de engesztelést szerez népének földjéért!

Mózes megtekinti az ígéret földjét

44 Mózes pedig odament, és elmondta ezt az éneket az utolsó szóig a nép füle hallatára, Józsuéval, Nún fiával együtt.

45 Miután Mózes elmondta mindezeket egész Izráel előtt,

46 így szólt hozzájuk: Szívleljétek meg mindazokat az igéket, amelyekkel ma intelek titeket: fiaitoknak pedig parancsoljátok meg, hogy tartsák meg és teljesítsék ennek a törvénynek valamennyi igéjét!

47 Mert nem üres beszéd ez a számotokra, hanem ez jelenti számotokra az életet: általa élhettek hosszú ideig azon a földön, amelyre most átkeltek a Jordánon, hogy birtokba vegyétek.

48 Ugyanezen a napon így beszélt Mózeshez azÚr:

49 Menj föl ide, az Abárím-hegységbe, a Nebó-hegyre, amely Móáb földjén, Jerikóval szemben van. Tekintsd meg Kánaán földjét, amelyet Izráel fiainak a birtokába adok!

50 Azután meghalsz azon a hegyen, amelyre fölmégy, és elődeid mellé kerülsz, ahogyan a testvéred, Áron is meghalt a Hór-hegyen, és elődei mellé került.

51 Mert Izráel fiaival együtt ti is hűtlenek voltatok hozzám a Kádés melletti Meríbá vizénél, a Cin-pusztában, és nem mutattátok fel szentségemet Izráel fiai között.

52 Megláthatod ugyan közelről azt a földet, de nem mehetsz be arra a földre, amelyet Izráel fiainak adok.

Mózes áldásai

1 Ezzel az áldással áldotta meg Izráel fiait Mózes, az Isten embere, mielőtt meghalt.

2 Ezt mondta:

A Sínairól jött azÚr,

a Széírről ragyogott rájuk,

a Párán-hegyről tündökölt,

megérkezett szent seregével,

jobbján lángoló tűzzel.

3 Mennyire szereti népét!

Szentjei kezedben vannak,

lábaidhoz telepednek,

befogadják beszédedet.

4 Mózes törvényt adott nekünk,

Jákób gyülekezetének, örökségül.

5 AzÚrlett Jesúrún királya,

mikor összegyűltek a nép vezetői,

együvé Izráel törzsei.

6 Éljen Rúben, ne haljon ki,

ha kevés is a száma!

7 Júdára ezt mondta:

Hallgasd meg,Uram, Júda szavát!

Vezesd őt vissza népéhez;

ha kezét harcra emeli,

segítsd ellenségeivel szemben!

8 Lévire ezt mondta:

Tummímodat és úrímodat

add ennek a hűségesnek!

Mert próbára tetted Masszában,

harcba hívtad Meríbá vizeinél.

9 Aki azt mondta apjára, anyjára,

hogy sosem látta őket,

nem akart tudni testvéreiről,

nem volt tekintettel saját fiaira.

Parancsodat megtartották,

szövetséged megőrizték.

10 Tanítják törvényeidre Jákóbot

és útmutatásodra Izráelt.

Tömjént tesznek eléd,

áldozatot oltárodra.

11 Áldd meg,Uram, amije van,

gyönyörködj keze munkáiban!

Törd le támadói derekát,

és azokét, akik gyűlölik őt,

hogy ne kelhessenek fel többé ellene!

12 Benjáminra ezt mondta:

AzÚrkedvence ő,

biztonságban lakik nála.

Oltalmazza őt mindenkor;

a hegyek, melyek között lakik,

Istennek vállai.

13 Józsefre ezt mondta:

Megáldotta földjét azÚr

az égből hulló harmat ajándékával

és a lenti vizekkel:

14 nap érlelte ajándékkal,

hold sarjasztotta ajándékkal,

15 az ősi hegyek javaival,

az örök halmok ajándékával,

16 a föld bőséges ajándékával,

a csipkebokorban lakónak kegyével.

Szálljon ez József fejére,

a testvérek közt megszenteltnek fejére!

17 Gyönyörű, mint egy elsőszülött bika,

szarvai olyanok, akár a bivalyé;

szétdobálja velük a népeket,

el egészen a föld pereméig.

Ilyenek Efraim tízezrei

és Manassé ezrei.

18 Zebulonra ezt mondta:

Örvendezz, Zebulon, ha útra kelsz,

és te, Issakár, ha sátradban vagy!

19 Népeket hívnak hegyükre,

ott igaz áldozatot mutatnak be,

mert a tenger bőségét élvezik,

a tengerpart rejtett kincseit.

20 Gádra ezt mondta:

Áldott, aki tág teret adott Gádnak!

Elfekszik, mint az oroszlán,

ha széttépett kart és fejet.

21 Kiszemelte a legjavát,

ott megkapta törvényes részét,

mikor összejöttek a nép vezetői.

AzÚrigazsága szerint járt el,

törvényei szerint, Izráellel együtt.

22 Dánra ezt mondta:

Dán fiatal oroszlán,

mely Básánból tör elő.

23 Naftálira ezt mondta:

Naftáli kegyelmet nyer bőven,

azÚráldásával teljes.

Nyugat és dél az ő birtoka.

24 Ásérra ezt mondta:

Áldott a fiak közt Ásér,

testvéreinek kedvence,

olajban füröszti lábát.

25 Vasból és rézből legyenek záraid,

életed végéig tartson ki erőd!

26 Nincs Jesúrún Istenéhez fogható!

Az égen át száguld segítségedre,

a fellegeken fenségesen.

27 Az örök Isten a te menedéked,

örökkévaló karjai tartanak.

Kiűzte ellenségedet,

és ezt mondta: pusztítsd!

28 Biztonságban lakhat Izráel,

Jákób forrása egymagában,

gabonának, mustnak földjén,

ahol az ég harmatot hint.

29 Boldog lehetsz, Izráel!

Van-e, aki hozzád fogható:

olyan nép, amelynek védelme azÚr?!

Ő a te segítő pajzsod

és dicsőséges kardod.

Hízelegnek majd neked ellenségeid,

te pedig azok magaslatain lépdelsz.

Mózes halála

1 Ezután fölment Mózes a Móáb síkságáról a Nebó-hegyre, a Piszgá csúcsára, amely Jerikóval szemben van, és azÚrmegmutatta neki az egész országot: Gileádot Dánig,

2 egész Naftálit, Efraim és Manassé földjét, meg Júda egész földjét a nyugati tengerig,

3 továbbá a Délvidéket, a Jordán környékét és a pálmák városának, Jerikónak a völgyét Cóarig.

4 Majd ezt mondta neki azÚr: Ezt a földet ígértem oda esküvel Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, amikor így szóltam: A te utódaidnak adom! Megmutattam neked, de nem mehetsz be oda.

5 Ott halt meg Mózes, azÚrszolgája, Móáb földjén, azÚrakarata szerint.

6 És eltemette őt a völgyben, Móáb földjén, Bét-Peórral szemben. Senki sem tudja még ma sem, hogy hol van a sírja.

7 Százhúsz éves volt Mózes, amikor meghalt; látása még nem gyengült meg, és nem hagyta el az életereje.

8 Izráel fiai harminc napig siratták Mózest a Móáb síkságán, amíg el nem telt Mózes siratásának és gyászolásának az ideje.

9 Józsué, Nún fia pedig megtelt bölcs lélekkel, mert Mózes reá helyezte a kezét. Izráel fiai hallgattak is rá, és úgy cselekedtek, ahogyan megparancsolta Mózesnek azÚr.

10 Nem is támadt többé Izráelben Mózeshez hasonló próféta, akivel szemtől szemben érintkezett volna azÚr.

11 Mert őt küldte el azÚrmindazoknak a jeleknek és csodáknak a véghezvitelére, amelyeket Egyiptom földjén tett a fáraóval, valamennyi udvari emberével és egész országával;

12 és mindazoknak az erős kézre valló, nagy és félelmetes tetteknek a véghezvitelére, amelyeket Mózes egész Izráel szeme láttára vitt véghez.